Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
ben, amikor az ingatlant államosították, és átadták a helyi Földműves Szövetkezetnek. Ugyanabban az évben kötelező búzavetés, tarlóhántás és OTI-kihágás miatt kapott büntetést,21$ A tornyos kastélyt, amelyben lakott, még 1945-ben igénybe vették, és kiköltöztették belőle. A Dolgozó Parasztok Országos Szövetségének Kiszombori csoportja 1949. május 19-én közölte a megyei földhivatallal, hogy Rónay Imre Kiszombor Szegedi utca 2. szám alatti házát (az ún. „Leányvárat”) azonnal vegyék igénybe a Magyar Dolgozók Pártja Torontói Járási Bizottsága részére. Egy nappal később maga a járási pártbizottság is, hivatkozva arra, hogy nincs helyiségük, kérte a földhivataltól a teljes ingatlan azonnali kiutalását. Május 25-én a hivatal közölte, hogy a kiutalás a közigazgatási hatóság, azaz a torontáli járás főjegyzőjének hatáskörébe tartozik. A főjegyző továbbította az iratokat a községnek azzal a meghagyással, hogy az eljárást soron kívül folytassák le, és annak eredményét három napon belül jelentsék. A kiszombori elöljáróság, némi késlekedéssel, június 26-án meghozta határozatát. Ebben egyrészt a járási pártbizottságnak kiutalta a Szegedi u. 2. sz. házat, másrészt pedig Rónay Imrének a Rónay Mária-féle József Attila utca 7. sz. alatti házat (az ún. Bene- házat) juttatta. A határozatot úgy Rónay Mária, mint Rónay Imre megfellebbezte Csanád megye alispánjánál. Ugyanakkor a határozat ellen a kiszombori főjegyzőnél panaszt tett özv. Orosz Györgyné, aki a József Attila utcai ingatlanban lakott. Ennek a háznak egyik egyszoba-konyhás lakrészébe más már korábban beköltözött. Rónay Imre az alispánhoz írt beadványában a következőket fogalmazta meg: „Itt különösen rá kívánok mutatni arra, hogy Szegedi utca 2. sz. alatti házam nem lakatlan és nem elhagyott lakás. Ebben van három használható lakószoba, amelyben nyolcán lakunk. Hetvennyolc éves, tíz hónap óta, halálosan betegen ágyban fekvő, és az én gondozásom alatt álló unokanővérem, Rónay Dóra,* 216 * hatvankettedik évében levő bátyám, Rónay Gyula, Koncz Antalné háztartási alkalmazott és ennek vőlegénye, ifjú Horváth József féllábú rokkant, valamint előbbinek ötéves lánya, Koncz Anna, azonkívül Szabó Lajosné, Rónay Dóra ápolónője és ennek Lajos nevű négy és fél éves fia. Ezek mind az utcára kerülnének, ha Szegedi utca 2. sz. alatti házam igénybevétetik, mert a részemre kiutalt Rónay Mária-féle házban el sem férnénk. [...] mivel az a ház sem üres. [...] abban özv. Orosz Györgyné és Détári Ilona laknak.” Végezetül megemlítette, „hogy ezen itteni objektumom kivételével összes belsőségeim ma már a köz céljait szolgálják egytől-egyig, mind igénybe vétettek. Földbirtokomból is mindössze 69 kát. holdam van, amit már fel is ajánlottam az államnak. Azt hiszem, hogy már a most mondottaknál fogva is különös méltánylást «5 CSML. Tjf. 216 Itt Rónay István lányáról van szó, aki 18/2. február 6-án született Zomboron és ott is hunyt el 1950. július 26-án. A másik Rónay Dóra (1888-1980) Rónay János lánya. 521
