Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

(Bánkúti 1201-es búzát termeltek), őszi árpából, zabból, kukoricából és cukorrépából, de termeltek itt mákot, cirkot és lucernamagot is. Minden bizonnyal jelentős lehetett a szőlőtermesztés, még ha nem is érte el a kereskedelmi mennyiséget, és a szilvatermesztés, amelyből viszont komoly forgalmat értek el. A szarvasmarha-tenyésztés nem volt jelentős a birtokon, viszont a sertéstenyésztés nagyüzemi méretekben folyt. A sertésen kívül nagyobb mennyiségben tartottak bivalyt és lovat. A 22 holdas rét bővelkedett nyúl- és fogoly-állományban, itt számos alkalommal vadászatokat is tartottak.206

Életük az 1945-ösföldreform után

Még be sem fejeződött Magyarországon a második világháború, amikor 1945. március 17-én a minisztertanács elfogadta a földreformról szóló 600/1945. számú rendeletet, melynek értelmében azoktól, akik háborús bűnösök, nyilas vagy nemzetiszocialista vezetők voltak, teljes egészében elkobozták ingatlanjaikat. A Rónay testvérek között ilyen nem akadt. Azonban megváltás alá estek a száz holdon felüli úri birtokok is, ez már érintette őket. A rendelet végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács különböző szintű szerveire és a községi fóldigénylő bizottságok hatáskörébe utalta. Ennek során rögzítették a felosztás előtti és utáni állapotot.

Blaskovich Péterné Rónay Magdolna 477 holdas birtoka az ún. Pá- linkaház-dűlőben, vagy más néven a Dénesmajor körül terült el, ami megváltás alá esett. Számára 100 holdat hagytak meg ugyanott. Rónay Imre nevén a földreformkor még 554 holdat tartottak nyílván. Ennek nagy része Ladányban feküdt, a többi pedig Csipkésen. Neki ugyancsak 100 holdat hagytak meg a ladányi határrészen.207 A két testvértől, Magdolnától és Imrétől a megváltott földingatlanokon kívül államosították a mezőgazdasági szeszgyárat, amely akkor napi hét hektoliteres kapacitással működött. A gyár állapotát megfelelőnek tartották, és a kisajátító javasolta, hogy az kerüljön a Kiszombori Földműves Szövetkezet tulajdonába. Ugyancsak államosították a 7,5 kilométer hosszú gazdasági vasutat, amelyet már 1948. szeptember 18-án átadtak a Kiszombori FMSZ-nek.2°8 A megmaradt földeket a testvérek apródonként eladogatták.

Rónay Magdolna a Dénesmajorban húzta meg magát. Az államosítás után a szegedi Csillagbörtönbe vitték, de rövid idő elteltével a falu lakóinak egyöntetű segítségével ejtették az ellene felhozott vádakat.209

206 Országos Mezőgazdasági Címtár. II. Duna-Tisza-köze. i. m. 245., 345., 354-355., 358., 360., 377-, 389., 393-394-, 415-, 435-, 438., 440., 464.

2°7 CSML. Hódmezővásárhely Levéltára. IV. 182. Állami 10. sz. Földmérési Felügyelőség. Kiszombor község kiosztási földkönyve, (továbbiakban: CSML. HL. FF. K.)

2°8 CSML. CSMF. 42896/1949.

2°9 IJj. Rónay Elemér: Függelék id. Rónay Elemér családi krónikájához. Kézirat.

519