Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
Vannak közöttük talán kevésbé érdekesek is, de átvonul az egészen két irányzat: 1. a Széli Kálmán által szülő-vármegyém ellen intézett igaztalan és tudatos támadást érvekkel igyekeztem nyíltan visszautasítani. 2. Fáradhatatlanul küzdöttem mindig a népjogokért. Se egyik, se másik önzetlen szándékom nem nyert teljes sikert, mert a hatalom kezelői nem akarták hibájukat belátni, és nem tűrtek meg sok jó eszmét sem, ha az nem tőlük származott. Soha életemben nem voltam talpnyaló, meggyőződésemet a hatalom szava előtt is fönntartottam, de nem voltam soha békebontó, hanem tűrtem - a közrend kedvéért - a személyemet ért méltatlanságokat is.”123 Az amatőrkiadásban megjelentetett kötetből mindössze 50 példány készült a szerző hívei és barátai számára, továbbá 3 díszpéldány egy bizalmas függelékkel bővítve a család számára. Az egyszerűbb kötetből közgyűjteményekben és magánszemélyeknél egy-egy példány még föllelhető, de a 3 díszpéldányból a ma élő családtagok birtokában sincs egyetlenegy sem, így nem tudjuk, a jelzett bizalmas függelék mit tartalmazott. Felesége, viszáki Patyánszky Olga i860, december 20-án született Szatu- mikon,12« Krassó-Szörény megyében. Atyja Patyánszky István, anyja báró Duka Mária volt. A Patyánszky család őse Milenkovits Patyánszky Balázs 1833. július 27-i kelettel kapott királyi adományt a Krassó-Szörény megyei Viszágra, címeres levelet és a viszáki előnevet.125 Nemességét 1835. január 4- én hirdették ki. Ennek fia, György, akinek több fia volt, kik közül a legidősebb volt István, Olgának az édesatyja. Egy másik fia, Elek, ki először katonatiszt, később Krassó-Szörény vármegye főispánja volt. István az 1848/49-es szabadságharcban Klapka Györgynek volt segédtisztje. Két leánygyermekük volt, Olga és nővére, Margit. Olga gyermekkorát Szatumikon, a családi birtokon töltötte, majd serdül- tebb korában Bécsben a Sacre Coeur-ben végezte iskoláit. Innen hazakerülve szülei magukkal vitték Pojánára, Romániába, hol akkor édesatyja báró Baich Milos birtokát kezelte. Itt már leánykorában olyan emlékezetes élmény központjába jutott, mint az 1877/78. évi török-orosz háború. Közvetlenül a fiatal leány szemei előtt játszódtak le az események, mert Pojána volt az orosz hadsereg főhadiszállása, hol az orosz cár és sok külföldi magas rangú katonatiszt megfordult, többek között Don Carlos, a portugál infáns, aki házuknak gyakori vendége is volt. Eme háború után a nyarakat Herkulesfürdőn töltötték, sőt, néha még télire sem mentek vissza Pojánára, hanem Temesváron és Lúgoson 12 123 Zombori Rónay Jenő hátrahagyott iratai, i. m. 5-6. ,24 Szatumik (Satumic) Krassó-Szörény vármegye lugosi járásában található, utóbb Lugoskis- falunak nevezett község. ,2s Az előnév írásában a források nem következetesek. Egy Gilicze János levéltáros birtokában lévő, 1939. dec. 18-án a satumici parókus által vélhetőleg az eredeti anyakönyvi bejegyzés alapján pontosan kiállított születési anyakönyvi kivonat szerint a „viszági” előnevet viselték, amely megfelel az általuk birtokolt település nevének. Ugyanakkor a Nagy Iván-féle Magyar- ország nemes családjai a „viszáki” előnevet használja, és ezt használta Rónay Elemér is. 486
