Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JÁNOS (1837–1905)
Wekerle és a modus vivendik c. részében is, ahol Wekerle Sándor miniszterelnököt ekként jellemezte: „Van benne valami zamat I. Napóleonból, Metternichböl és Rónay Jánosból. A Napóleon végtelen önbizalmából játszva csinálni meg nagy dolgokat és fömigálni a nagy veszélyeket. Csak Wekerle képes oly könnyedén, oly mosolygósán fogni a kormány-gyeplőket, mintha pamutot tartana egy szép asszonynak. Van benne a Metternich bűvészies ügyességéből, szemei kitűnőek a homályban, s keze biztos a szövevények kibontásánál. És van benne végre valami patriarchális, valami bursikóz41 (hiszen említhettem volna egy más közönséges embert is) Rónay Jánosból, az ő ártatlan szívjóságából42 43 és jól eső gyermekded naivitásából. Csodálatos összekeveredése a titánok felötlő tulajdonságainak a kicsinyek polgárias erényeivel. Avagy nem csodálatos egy Napóleon, akinek fájna egy legyet agyontaposni? Ki tudna elképzelni egy Metternic- het, akiből az epe hiányzik? Láttatok-e már egy Herkulest, aki bír az oroszlány bátorságával belerohanni a veszedelembe, de nem bír a gyermek bátorságával, szembe kellemetlent mondani valakinek. S így torlódik össze annyi zagyva szín, hogy mikor Napóleon sastekintetét, emberfölötti röptét kezdjük felösmergetni Wekerlében, akkor e Napóleon-kópiából egyszerre csak kiugrik Rónay János és mikor a jóságos, szelídlelkű, ártatlan kedélyű Rónay János naiv egyszerűségében gyönyörködünk, egyszerre csak kipattan a fals Rónay Jánosból a vesékbe látó Metternich. ”43 Érdekes, hogy míg Mikszáth 1883 és 1894 között - mint föntebb láthattuk is - jó néhány alkalommal tollhegyre tűzte Rónayt, ezt követően már egyetlen írásában sem fordult elő többet a neve. János, mióta képviselő lett, állandóan Budapesten lakott, nyáron azonban, midőn a képviselőház szünetet tartott, Zomborra ment nyaralni. Volt az öreg házban egy szoba, amelynek ablaka a folyosóra nyílott, tehát meglehetősen sötét volt, azt a „János szobájának” nevezték. Ebben ő bizony csak aludni járt, az egész napját, állandóan csibukot szívva, a nagy ebédlőben vagy a kertben töltötte. Volt egy külön öblös csibukja, amelyet Zomboron hagyott, s midőn hazajött, az inas már vitte neki a megtömött csibukot. Kedélyes, tréfás ember volt, szellemes vicceket mondott, s azokon ő maga is nagyokat nevetett. Persze, ő is mindennap járt a Marosra fürdeni. Ez így tartott 1886 nyaráig, amikor gyökeres változás állott be életében. Ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, pacséri Mészáros Dyával, aki ebben az időben dr. Vargay Ferenc budapesti ügyvédnek volt válófélben lévő felesége. Vargayné, pénz dolgában Fiatalosan, diákos jókedvű, legénykedő, pajzán 42 Rónay jószívűsége megjelent másutt is Mikszáthnál. 1892. december 16-i parlamenti tudósításában írta: „Ha szívet kerestek, ott van nektek Rónay János.”MKÖM 81. kötet. i. m. 240. Elképzelhető, hogy ez a kedveskedőbb gesztus azzal volt összefüggésben, hogy Rónay János ekkor már megajándékozta Mikszáthtot azzal az ezüst cigarettatárcával, amelyet az író hagyatékában találtak, http://www.nograd.net/irodalom/mikszath/hagyatek/ 43 MKÖM 83. kötet. Cikkek és karcolatok XXXIII. 1894. január - december. Bp. 1988.147-148. 305
