Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL JÓZSEF IGNÁC ÁDÁM (1702–1763)
OEXEL JÓZSEF IGNÁC ÁDÁM (1702. november 16. -1763. február 24.) József Ignác Ádám1 Komáromban született 1702. november 16-án.2 Atyja a bevándorolt János Jakab, anyja Kési Anna Klára. Csupán nyolc éves volt, amikor anyját elveszítette. Iskoláit nyilván Komáromban végezte, majd atyja sörgyárában kitanulta annak mesterségét, és a céhszabályok rendelkezése értelmében vándorútra indult. Feltehetően Aradra ment vándorútra, amely város abban az időben nagyipari központ volt, de az is lehet, hogy ott szintén Bajorországból bevándorolt ismerős család vagy családok voltak, és ezért esett választása erre a nagyvárosra. Nevezetesen ez idő tájt vándorolt be ugyancsak Bajorországból az Edelspacher család is, amelyet esetleg már régi hazájukban ismertek, és akikkel később Aradon baráti viszonyt tartottak fenn annyira, hogy komák lettek. Feltehető, hogy a fenti körülmények együttesen bírták rá József Ignác Ádám édesatyját, hogy fiát éppen Aradra küldje, aki aztán ott megházasodott és letelepedett. Hogy pedig többé nem ment vissza Komáromba édesatyjához, annak az lehetett az oka, hogy atyja nemsokára másodszor, sőt harmadszor megnősült, és harmadik feleségétől gyermekei is születtek, így bizonyára első feleségétől származott elsőszülött fiát kielégítet1 Ezekkel a keresztnevekkel sem a komáromi, sem az aradi anyakönyvekben nem fordult elő. A bibiti Horváth Zsigmond és Majer Imre apátplébános által közölt anyakönyvi kivonatok szerint (sz. n. és 567/1926.) keresztneve József Ignác. Az aradi anyakönyvekben, pedig csak Ádám keresztnév szerepel. Lásd: Mormon egyház. 0858447, 058448, 0858453. sz. mikrofilmek (továbbiakban: Mormon mikrofilmek). 2 Legújabb kutatásaimig kétségek merültek fel arra nézve, hogy az 1702-ben Komáromban született József Ignác Ádám és az Aradon, majd Nagyszentmiklóson élt Ádám azonos személyek-e? A személyazonosság mellett szólott az, hogy a bevándorolt János Jakabnak Ádám fiáról nem tudtunk, és a nemesi levélben is József Ignác nevű fia van említve. A Zombort adományozó 1783. évi királyi adománylevélben Mátyás atyjának József van megnevezve, valamint az adományt megerősítő és az 1805. évi királyi adománylevélben is ugyanaz áll. A kétely viszont azáltal merült fel, hogy Mátyás keresztlevelében atyja Ádámnak van beírva, valamint a Temesi Igazgatósággal is Ádám néven kötött több ízben szerződést. Eldöntötte a kérdést az Országos Levéltárban a Banatica (Landes Administration in dem Banat Temesvár) 1758. évi Index föl. 331. O. betű, amelyben december 19-én ez áll: Oexel József dessen Anweisung wegen angesuchten Brennholz in der Lippauer Waldung, és ennek elintézése, a protokoll Fol. 331.150. sz., amely így szól: An dass Csanader Verwaltungsamt den St. Mikloscher Braumeister Adam Oexel, wegen von ihn angezuchten 400 Clafter Aichen Brennholz in die Lippauer Districks Waldung zu Verweisen Betrefend, 150. s. Az iratcsomó maga nincs meg, de azonban kétségtelenné teszi, hogy legalább két neve volt, a József és az Ádám, mivel pedig a keresztlevele és a nemesi diploma szerint Ignácnak is hívták, így kétségtelen, hogy József Ádám Ignác volt a teljes neve, amelyek közül Aradon többnyire az Adám nevet használta. Hogy miért tette, nem tudom. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy azért, mert atyjával annak házasságai miatt feszült viszonyba került és szakított, és hogy a szakítás külsőleg is szembetűnő legyen, az addig használt József helyett harmadik nevét, az Adámot használta. Különben is elég gyakori eset, hogy az emberek nem az első, hanem második, vagy harmadik nevüket használják, de sőt, mint pl. az én boldogult anyám esete is bizonyítja, Jolánnak nevezte magát, pedig a keresztlevelében ez a név nem fordult elő, hanem: Ágota Rozina Franciska. 28
