Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL JÓZSEF IGNÁC ÁDÁM (1702–1763)
te, aki talán neheztelt atyjára házasságai miatt, s vele meghasonulva ezentúl leginkább harmadik nevét, az Ádámot használta. Aradon házat és némi földet szerzett, és tanult mesterséget, valamint az ezzel szoros kapcsolatban volt egyéb iparát, úgymint ital- és húskimérést folytatott. így 1726. február 1-jén szerződést kötött a Temesi Kerületi Igazgatósággal, amelyben 250 forint évi bérért bérbe vette az újaradi bor- és húskimérést, valamint a vámszedési jogot. 3 A bérlet időtartama egy év volt, de bizonyos, hogy az évekig, vagy talán haláláig tartott, mert a kincstárnak az volt az üzleti fogása, hogy csak rövid időre adott bérbe ilyen jogokat, hogy minden egyes megújításnál emelhesse a bérösszeget. Ezt látni fogjuk a nagyszentmiklósi sörgyár bérleténél is. Jól mehetett az üzeme, sok pénzt gyűjthetett össze, ezért bele mert vágni egy igen nagy, és az újaradinál sokkal nagyobb üzembe. Kivette a kincstártól az újpalánkai volt sör- és szeszgyárat a felszerelésekkel együtt évi 2600 forint óriásinak mondható bérösszegért. Természetes, hogy ez a bérlet nem szorítkozott kizárólag sör- és szeszgyártásra, hanem annak úgy nagybani, mint kicsiben eladására is, éspedig egy meghatározott nagyobb körzetben egyedáru- sítási joggal. Az erre vonatkozó szerződést a Temesi Igazgatósággal 1736. január t-jén kötötte meg.4 Tekintettel arra, hogy hatalmas üzem volt, amit a bérösszeg nagysága bizonyít, valószínű, hogy családjával együtt odaköltözött, ámbár Aradról soha végleg nem költözött el, hanem oda visszatért. Ez a vállalkozás azonban nem volt szerencsés, mert alig hogy berendezkedett, és a kezdeti nehézségein átvergődött, kitört az 1737/38. évi török háború, amikor a török hadsereggel Rákóczi József is megjelent. Rákóczit a szultán Erdély fejedelmének nevezte ki, ő pedig beküldött kiáltványokkal megkísérelte az erdélyi és a délmagyarországi lakosságot a maga pártjára és felkelésre bírni, ami bizony nem sikerült. Az osztrák seregnek nem kedvezett a szerencse, és a kezdeti sikerek után vereséget szenvedett, a török seregek pedig Magyarország területére is betörtek, és 1738-ban Belgrádot, Pancsovát és Újpalánkát elfoglalták, mindenütt nagy pusztítást végezve. Ádám nagy költséggel és munkával felszerelt gyárát és annak felszerelését elvesztette, és neki magának is menekülni kellett.3 4 5 Újpalánkáról nyilván Aradra menekült, mert hiszen tudjuk, hogy ott ingatlanai voltak. A menekülés aggodalmai és izgalmai annál inkább fokozódtak, mert 1738- ban a háború borzalmai mellett pestisjárvány is fellépett. A járványt 1738. február hóban a Grünne ezred egyik zászlóalja hurcolta be Erdélyből, amely aztán hamar elterjedt az egész Bánátban. Aradon már ezt megelőzőleg is voltak pestises esetek, ha nem is járványszerűen. Itt ugyanis már 1732-ben fellépett, és az évben a római katolikusok közül 60-an haltak meg benne. Már 3 MÓL. Banatica, Rotulus 1726. No. 1271. 4 Uo. No. 324. A Temes megyei Palánk-ról van itt szó, amelyet abban az idó'ben Újpalánknak hívtak. Nem szabad összetéveszteni a Bács megyei Újpalánkával, amely nem tartozott a Temesi Igazgatóság alá. 5 MÓL. Banatica. 1797. évi fon. 9. pos. Ebben az okmányban fia Mátyás előadja, hogy nem megvetendő felszerelést, de sőt életét is (?) feláldozta. Ezt az okmányt Mátyás életrajzánál közlöm. 29
