Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)
összeget, továbbá az ezen vagyonon eszközölt beruházásokat és egyéb építkezéseket a kincstár megtéríti, úgy hajlandók a kincstárnak átengedni. A részleges számadás beadására 30 napi időt kértek. A kincstár képviselője a felhozott követelésekre megjegyezte, hogy miután a kincstár tetemes összegeket fizetett már ki, voltaképpen nem is tartozik semmivel, a következők szerint: Strasser Fülöpnek (bizonyára Muki67 adósságáért) 4 683 Ft Rónay Mihálynénak (földek megváltásáért) 2 646 Ft Kohn Józsefnek és Beck Jakabnak (Muki adóssága) 1 050 Ft Latinovics Vincének (talán Muki adóssága) 11342 Ft 80 kr Összesen: 19 721 Ft 80 kr A kincstár képviselője szerint a már jogerős ítélet szerint a kincstár csak 3845 Ft 41 krajcár inskripcionális költséget lett volna köteles fizetni, miért is 15878 Ft 38 krajcárral már többet fizetett, mint amit köteles lett volna, amihez még hozzájön a Fischer Sámuel részére fizetendő 683 Ft 26 krajcár, amelyet a kincstárnak még kell fizetni, amint az egész hagyatékot átveszi, tehát a kincstár által átvett terhek 16564 Ft 65 krajcárral haladják túl az inskripcionális összeget, miért is kéri, hogy az egész Németszeghy részbirtokhoz tartozó és addig a kincstárnak még át nem adott részeket is ténylegesen adják át. Ezt annál is inkább kéri, mivel az örökösök sem a még birtokukban lévő földek ellenértékét, sem a Németszeghy Erzsébet kezén maradt 2250 Ft úrbéri- váltság-tőkét nem fizették ki, tehát kéri még a birtok zár alá helyezését. Az örökösök képviselője kijelentette, hogy a kezükön lévő birtokot mindaddig, amíg a kincstár a követeléseiket meg nem fizeti, nem bocsátják át, a zár alá vétel ellen tiltakoznak. Egyezség tehát nem jött létre, mire április 30-án Sebők ügyvéd az örökösök képviseletben részletes kimutatást terjesztett elő a követelésekről, amelyet bő kivonatban ismertetek: 1. A kincstár köteles 3845 Ft és 2/3 krajcár inskripcionális összeget fizetni, de mivel a jogerős ítélettől több év múlt el addig, míg az végrehajtatott, az ítéletben meghatározott terület 138 hold legelőilletőséggel szaporodott, ami holdanként 100 Ft-tal számítva 13800 Ft-ot tesz ki. 2. A piacon lévő nemzetségi sarokházat a magtárral, istállóval, fészerrel és kerttel együtt az örökösök 8000 Ft-ra becsülik, és ezt az összeget kérik megtéríteni, annál is inkább, mert okmánnyal igazolni tudják, hogy a háztelek egy részét a jószágszerző Németszeghy János 1802. április 14-én Rajcsányi Józseftől vásárolta. 3. Követelik azt a 2400 Ft megfizetését, amelyet Németszeghy Erzsébet szülei örököltek, és Erzsébetnek végrendeletileg továbbhagytak, és ami ezek szerint az almási nemesi jószágot terheli. 4. A szárazmalom állításuk szerint nem tartozik a kincstárt érdeklő javak közé, mert az eredeti malom időközben romba dőlt, emiatt az öröklés megváltozott, azért is, mert ezen jelenlegi malmot Németszeghy Erzsébet a saját pénzén vásárolt jobbágytelken építette fel. E malom tehát nem képezheti Az 1852-ben meghalt iß. Németszeghy János 204
