Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)
kistétényi birtokán lakott, ahonnan Pestre járogatott be, ahol két leánya nevelődött, és év végi vizsgákat tett. Ott tüdőgyulladást kapott, és augusztus 3-án meghalt. Szeged városa hazaszállíttatta Szegedre, ahol a Rozália kápolnában ravatalozták fel. A temetés augusztus 6-án ment végbe, amelyet Osztrovszky József vezetése mellett Klauzál barátai rendeztek. A céhek, egyesületek, testületek és kaszinók zászlók alatt vonultak ki, 25-30000 emberre becsülik a tömeget, amely utolsó útjára kísérte. Csongrád megyét nagy küldöttség képviselte, régi követtársai közül Dáni Ferenc, Rónay Mihály és János díszmagyarban álltak a ravatalnál a szertartás alatt. 66 A ciklus lejártával Misi grószi végleg visszavonult a közélettől, és ezután már kizárólag magának és családjának élt. Lojzi fia kir. mérnök volt, Dezsőt pedig maga mellé vette, hogy a gazdaságban segítségére legyen. Józsi 1867- ben kezdett gimnáziumba járni Pesten a kegyesrendiekhez, ahol bentlakó - konviktor - volt, s ahol mind a VIII osztályt végezte, éspedig mindig igen jó osztályzattal. Az 1869. év gyászos év volt a családban, mert két leánykájuk halt meg, éspedig a 14 éves Erzsébet május 26-án tüdővészben, a 16 éves aradi Juliska pedig szeptember 3-án ideglázban, mindketten Zomboron. Ugyancsak ebben az évben halt meg Almáson Lizi dánt, Németszeghy Erzsébet is, amivel kezdetét vette az almási birtok körüli huzavona. Láttuk fentebb, hogy az almási birtok birtoklásának kérdése még 1857-ben jogerősen eldőlt, de mindaddig, míg Németszeghy Erzsébet élt, annak haszonélvezete őt illette meg. Lizi dánt után egy 1865. december 27-én kelt végrendelet maradt hátra, amelyet 1871. április 13-án Almáson megtartott hagyatéki tárgyalás alkalmával olvastak fel. A hagyatéki tárgyaláson megjelentek: az örökhagyó testvére, Alföldi Fábiánné szül. Németszeghy Anna és unokahúga, Rónayné szül. Németszeghy Mária, valamint Makay Dániel, az örökhagyó intézője képviseletében Sebők József bajai ügyvéd, a kir. kincstár képviseletében Raisz Sándor kincstári ügyész. Az örökhagyó akaratát képezte: Az almási 547. sz. tjkv-ben felvett 238 kát. hold 19 040 Ft Az almási 579. sz. tjkv-ben felvett ház 3 000 Ft Az almási 834. sz. tjkv-ben felvett szárazmalom 500 Ft Különféle ingóságok 132 Ft 80 kr Összesen: 22 672 Ft 80 kr Értékben ezt terheli a leltár szerinti adósság -800 Ft Tiszta hagyaték 21 872 Ft 80 kr A leltárt a tárgyaláson annyiban módosították, hogy az össz-birtokot, amelynek a kincstár tettleg birtokában volt, valamint azt, ami az örökhagyó után maradt, és amire a kincstár szintén igényt tartott, 335 kát. hold és 1418 négyszögölben állapították meg. A felek között egyezkedés indult meg. Az örökösök képviselője kijelentette, hogy amennyiben az 1857-ben hozott ítélettel megállapított inskripcionális 56 Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi kaszinó százéves története, i. m. 133-134. 203
