Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
A NAP
A NAP 1906. október 17. Igaz szó a vezérekhez! Irta: Dr. Nagy György országgyűlési képviselő. Ünnepeljük a függetlenségi párt nagynevű vezéreit: Kossuthot, Apponyit. Megérdemlik. De többet is érdemelnek! Azt, hogy irántuk őszinték legyünk. Azt, hogy hozzájuk az igazság hangján szóljunk. Az ígéret földje felé: a szabad, önálló, független Magyarország felé evező hajónak ők választott és hivatott kormányosai. Bűnös az a hajós, ki csak hódol kormányosának, de kötelességét nem teljesiti híven; nem jelenti, ha foszlottak a hajókötelek, ha megrongált a vitorla, ha inog az árbocz, ha léket kapott a hajó. De még bünösebb, ha hallgatás helyett hangos dicsérettel félrevezeti kormányosát. Bűnösök vagyunk, ha vezéreink előtt elhallgatjuk panaszunkat, titkoljuk pártunk hibáit, leplezzük a mulasztásokat, takargatjuk a foltokat. Legyen világosság! Legyünk őszinték! A nemzet megajándékozta bizalmával a függetlenségi pártot. Bizalmáért a függetlenségi párttól a világ legtermészetesebb dolgát kívánja: függetlenségi politikát. Ezt kell csinálni! E politika gyakorlati érvényesítésének nem akadálya a katonai téren való nemzeti követelésnek és az önálló vámterület kérdésének a munkaprogrammból való ideiglenes kikapcsolása. Igaz, hogy az önálló magyar hadsereg és az önálló magyar vámterület kell, hogy képezzék a független Magyarország templomának fundamentumát. De addig is az autonom vámtarifa, a magyar jegybank, az általános progresszívadó elvei megvalósítva erős oszlopai lesznek a templomnak. Legyünk őszinték, s mondjuk meg vezéreinknek, hogy a nemzet már türelmetlenül várja az erre vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalását. Ne burkoltan, példálódzva, hanem nyíltan, őszintén panaszoljuk el vezéreinknek azt a nehéz küzdelmet, melyet a függetlenségi eszme igaz harcosai kell, hogy folytassanak nemcsak haladópárti haramiákkal, hanem parlamenti kisebbségben levő politikai irányok túlbuzgó híveivel is. Ebben a küzdelemben csak egyetértés, összetartás viheti győzelemre, gyakorlati diadalra a függetlenségi zászlóra irt örök, szent igazságokat. S ez nincs meg. Hiányzik a belső egyetértés, a szivek egybehangzó dobbanása. Nem elég erős a hit, nem elég szilárd az összetartás. Maga az országos függetlenségi és 48-as pártkör rideg, sivár, barátságtalan hajlék. Az uj tagokat, minket, a még bátortalanokat nem bátorít a régieknek édes biztatása. A régiek, az érdemesek nem találkoznak mindig az újak figyelmes tiszteletével. A fiatalokat nem tanítja az öregek bölcsesége. Az öregek elitélik a fiatalok izzó temperamentumát. Nincs meg a bajtársi egyenlőség. Itt a születés bont, ott a vagyon csoportosít. S nemsokára elvi ellentét is válaszfalat fog képezni. Azok, kik hivatalvesztéssel, üldöztetéssel, börtönnel dacolva, hívei maradtak lelkűk szentségéhez, a függetlenségi eszmékhez, soha nem fogják elismerni az elvi egységet a Katona Mór, Verner Gyula-féle56 „uj” füg56 Katona Mór: jogi doktor, jogakadémiai tanár, szül. 1845. máj. 5. Szent-Mihályfán (Pozsonym.) régi nemes családból, mely nemességét 1661-ben I. Lipót alatt nyerte. Középiskoláit Pozsonyban és Sopronban végezte; a jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen és egy évig Bécsben hallgatta (1866-70.), Ihering, Unger és Stein tanárok alatt; a negyedik évre visszajött Pestre, hol 1871-ben jogi doktorrá avatták. 1872-ben Pauler közoktatási miniszter kinevezte őt, mint táblai joggyakomokot, a nagyszebeni jogakadémiához helyettes tanárnak. Mielőtt a magyar magánjogi tanszéket elfoglalta, a pesti egyetemen magántanárrá habilitálta magát. 1874-ben a győri jogakadémiához helyeztetett át a magyar magánjog és az osztrák polgári törvénykönyv előadására rendes tanárnak. Verner Gyula: ügyvéd dr; kassai ügyvédi kamarai tag. 89
