Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
A NAP
getlenségeikkel. Azok, kik a függetlenségi eszmékért élnek, soha nem fogják testvérükül tekinteni azokat, kik az eszméből akarnak élni. Mondjuk el, hogy fáj a nemzet bizalmából többségben levő függetlenségi párt híveinek, hogy tiszta negyvennyolcas, szinkuruc vármegyék élére hatvanhetes politikai pártállásu főispánok kerülnek. Fáj az, hogy tanfelügyelők, iskolai gondnokok, igazgató-tanácsosok, kik haladópártiak voltak, bizalmi állásukban tovább fungálnak, kicsinyelik a nemzeti aspirációt, s romlott lelkűkkel megrontják az őrizetükre bízott ifjúságnak romlatlan lelkét. Mondjuk el vezéreinknek, hogy láttuk az arcokon kigyulni a harag rózsáit, hallottuk az ajkakról elmorajló elkeseredés szavát, mert nemzeti imádságunk elmondásáért, a Kossuth- nótáért üldöztek, kenyerüktől megfosztottak honvédtiszteket, a mi véreinket, testvéreinket. Mondjuk el, hogy bántja a nemzeti önérzetet az, hogy a nemzet véréből való, a nemzet pénzén tartott katonaság nem hódol a nemzeti hősök, a nemzeti vértanuk áldott emlékezetének. A nemzet jogosan követelheti, hogy a hadsereg hadurával együtt meghajtsa lobogóját a hazaszeretet szent vértanúi, szivünk koronázatlan királyai előtt, kiknek zászlója a Kiss Ernő véresre lőtt mellénye, kiknek fegyvere Damjanich mankója, s kiknek diadalszekere az a rossz, összetákolt taliga, melyen a hősök hősét, Damjanichot a vesztőhelyre vitték. A nemzet ajaka, mely vértanúi emlékezetét imával szenteli meg, ítéletet fog mondani az ellene vétkezők felett, s a nemzet keze, mely hű fiaiért imára kulcsolódik, elég erős arra is, hogy az ítéletet végrehajtsa. Én hiszem és vallom, hogy csak akkor lehetek Kossuthnak és Apponyinak57 hű katonája, csak akkor teljesítem becsületesen kötelességemet, ha merek látni, és merek haliam, s ha az igaz színnek, az igaz hangnak őszinte tolmácsolója leszek. A NAP 1906. október 20. Goluchowski pusztuljon! Irta: Dr. Nagy György országgyűlési képviselő Sokan mondják, hogy nem helyes mostanság az élesebb politikai kritika, mert ezzel ellenségeink malmára hajtjuk a vizet. A felületes látszat ennek a téves felfogásnak igazat is ad. Mert a kritika jogával a parlament sorompóin belül leginkább a nemzetiségi kép57 Apponyi Albert: gróf (Bécs, 1846. máj. 29. - Genf, 1933. febr. 7.): politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja (t. 1898, ig. 1908). - György fia. 1872-től Deák-párti, majd a Sennyey-féle konzervatív párthoz csatlakozott. 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére. 1899-ben belépett a kormánypártba (Szabadelvű Párt), 1901-től 1903-ig a képviselőház elnöke volt. 1903 végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, 1904. nov.-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe, majd 1904. dec.-ben a Függetlenségi Pártba. Ettől kezdve az I. világháború végéig a párt egyik vezetője, 1906. ápr. 8-tól 1910. jan. 17-ig a koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nevéhez fűződik a nemzetiségek fokozott elnyomására irányuló iskolatörvény keresztülvitele. 1910-től a Kossuth- párt tagja, 1914-től elnöke. 1917. jún. 15-től 1918. máj. 8-ig ismét közoktatásügyi miniszter. Az I. világháború után a m. békedelegáció vezetője volt. 1920-tól mint képviselő a legitimista ellenzék vezérszónoka. 1923-tól haláláig Mo. fődelegátusa a Népszövetségben. 1893-tól a Kisfaludy Társ. tagja. Kitűnt nagy nyelvtudásával és szónoki képességével, amelyet a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott harc szolgálatába állított. - M. Beszédei (I—II., Bp., 1896); Emlékirataim (I—II., Bp., 1922-34); Élmények és emlékek (Bp., 1933). - írod. A. emlékkönyv (Bp., 1926); Jósika-Herczeg Imre: A. és Amerika (New York, 1926); Gulyás Pál: A. A. Elhunytak (írod. tört., 1933); Ambrózy Ágoston: A. Adalékok lélekrajzához és nemzetközi munkásságához (Bp., 1937); Kerekesházy József: A. (Bp., 1943). - Szi. Szomory Dezső: A párizsi regény. 90
