Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
SUPPLEMENTUM
tényező is magyarázza: 1798-ban felosztották a megye nagyobb részét lefedő Harruckern- birtokot, ezt követően több arisztokrata család vált Békésben birtokossá. Párhuzamosan nagyobb arányt öltött a nemesek betelepedése: míg 1785-ben mindössze 254 nemes élt a megyében, addig 1840-ben már 1106 nemes adta le szavazatát a tisztújításkor.7 Férfikorba értek a nagyobbrészt a Felvidékről betelepedett megyei vagy uradalmi tisztségeket viselő apák Békésben született fiai. Ez a generáció már a felvilágosodás és a nemzeti ébredés szellemétől áthatott iskolákban szerezte műveltségét. A reformkorban felemelkedő középbirtokos családok nagyon közel voltak még a jószágszerzéshez. Az 1832/36-os országgyűlésen részt vevő Csepcsányi Tamás és Szombathelyi Antal épp az országgyűlés időszakában vásárolt birtokot Békésben. Mivel e családoknak közvetlen gazdasági tapasztalatai voltak, az átlagosnál sokkal több érzékenységet mutattak a gazdasági és társadalmi átalakítást célzó reformeszmék iránt. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy e réteg képviselői számára a szívvel és ésszel egyaránt vállalt reformeszmék diadala nem kis társadalmi emelkedést jelentett. A politizáló megyei elit fordulata 1835-ben az úrbéri törvényjavaslatok kapcsán kirobbant konfliktusok során manifesztálódott, de a szemléletváltás valamivel korábban lezajlott. A rendszeres bizottsági munkálatok 1830-32-es vitáit vizsgáló Völgyesi Orsolya arra a megállapításra jutott, hogy a békési operátumok a liberális ellenzék által megfogalmazott törekvések maximumához állnak közel.8 Békés megyét az 1832/36-os országgyűlésen Rudnyánszky Mihály és Novák Antal, majd őket felváltva Csepcsányi Tamás és Szombathelyi Antal képviselte. Közülük hárman közelebbi kapcsolatba kerültek Kossuthtal. Az ellenzéki vezetők bizalmát és tiszteletét bíró Novákot az Országgyűlési Tudósításokban külön is kiemelte a szerkesztő: „ez egyike a leg- liberálisabbaknak” — írta az egyik, úrbéri ügyeket tárgyaló kerületi ülésről beszámolva.9 A reformer körökben ugyancsak tiszteletnek örvendő Szombathelyi Antallal még szorosabb összeköttetésbe került Kossuth, később ő lett esküvői tanúja is. 1836-ban Novák és Szombathelyi lett a Törvényhatósági Tudósítások két Békés megyei levelezője.10 A Csepcsányi Tamással való ugyancsak erősebb kapcsolatra utal az a tény, hogy Kossuth bebörtönzése idején békési birtokára is meghívta Kossuth édesanyját. A látogatásra nem került sor, de az invitálás jó ötven évvel később egy máig élő legenda valóságmagva lett.11 Az országgyűlés bezárása után 1836 májusában bocsátotta közre Kossuth új, kéziratos lapja előfizetési felhívását. Mire a címzettek megkapták a Törvényhatósági Tudósítások megindításáról szóló levelet, már sor került az országgyűlési ifjak lefogására. Az elfogot- tak között volt Szombathelyi Antal országgyűlési írnoka - Békés megye tiszti főorvosának fia -, Tormássy János. Kossuth a Törvényhatósági Tudósításokban kiemelt figyelmet szentelt a politikai perek ellen tiltakozó megyei határozatoknak, a békési közgyűlésekről többször beszámolt. A Tudósítások által teremtett politikai nyilvánosság bizonyos védelmet adott a perbe fogottaknak. Ugyanezt a védelmet a megye részéről megkapta Kossuth, amikor Békés, az ellenzéki többségű vármegyékhez hasonlóan, kiállt a nádori rendelkezéssel eltiltott Törvényhatósági Tudósítások megjelenése mellett. A második, immár büntetés terhe melletti eltiltást követően a megye megismételte tiltakozását, sőt előre jelezte, hogy a törvényhatóság minden további Kossuthot ért sérelmet saját sérelmének tekint: „Kossuth Lajos úr magános levelezései megakadályozását nemzeti közsérelemnek a Rendek már egy korábbi ... határozatukban nyilván kimondták, annál nagyobbnak találják tehát ezen levelezésnek folyó irati ürügyletek alatt megilletődve hírül vett újabbi megtiltását... miként e Megye Rendei, valamint eddig is már Kossuth Lajos úr személyében a törvényes jussok 459
