Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
SUPPLEMENTUM
Politikusként gyakran maga is kalkulált a személye iránti bizalommal, sőt nagyon tudatosan formálta a saját imágóját. A kiegyezést követően az emigrációban élő egykori kormányzó cselekvési tere fokozatosan szűkült, s a még mindig aktív politikust - legalábbis az ország polgárainak nagy többsége előtt - lassan-lassan elfedte a mítosz. Kossuth jól látta ezt a folyamatot, s alkalmanként maga is részt vett a személye körül alakuló kultusz formálásában. Tényleges cselekvési lehetőségek híján olyan szerepekben jelent meg, amelyek - dacára annak, hogy az országtól távol élt, s nem volt semmilyen hivatalos rangja, hatásköre - mégis lehetőséget teremtettek számára az ország közgondolkodásának formálására. Például a kiegyezést megelőző polémia során Deák Ferenchez intézett, jól ismert levelében önmagát Kasszandra szerepében láttatta.2 Az 1880-as évek második felétől fogva a Kos- suth-kultusz önálló jelenséggé alakult, amelynek formálódásában már nagyobb szerepet játszottak a hazai politikai erők és társadalmi események, mint maga Kossuth. Az elevenen élő 48-as hagyományokba illeszkedő, s azt domináns módon meghatározó Kossuth-kultusz mindenesetre fontos eleme lett a 19. században kiformálódott magyar nemzettudatnak. A Kossuth-kultusz részletekbe menő feltárásával közelebb jutunk Kossuth pályájának pontos értelmezéséhez, emellett fontos szempontokat kaphatunk a 19. századi közgondolkodás történetének vizsgálatához. Tanulmányomban a Kossuth-kultusz Békés megyei történetét szeretném bemutatni, megjelenésétől kiteljesedéséig. Békés egyike volt azon alföldi vármegyéknek, ahol a kultusz a legkorábban kibontakozott, s a legnagyobb hatást gyakorolta, azaz e tágabb történeti kontextusba illesztett mikrovizsgálat során alkalmunk lesz szemügyre venni a kultusz kifejlődésének és működésének minden lényeges elemét. A kultuszkutatásban az elmúlt évtizedben az irodalomtudomány járt élen, sőt a kultuszkutatást tekintik a magyar irodalomtudomány egyetlen utóbbi időben itthon teremtett iskolájának.3 A szerteágazó tematikájú irodalmi kultuszkutatás eredményei a történeti vizsgálódás során is sok segítséget adtak4, különösen termékenynek bizonyultak Dávidházi Péter módszertani szempontjai.5 Az ismertség megszerzése A majdani kultusz felé vezető út első állomása a széles körű ismertség és a tisztelet megszerzése volt. A kor politikai viszonyainak szilárdan rögzült szabályai szerint egy köznemesi származású, vagyontalan, tehetséges fiatalember - Kossuth szavaival: egy „név- s érdemtelen homályos polgár”6 - nagyon szerencsés esetben tíz-tizenöt évi megyei köz- igazgatási szolgálat után kapott esélyt arra, hogy a követi posztot megszerezve az országos politika színpadára lépjen. S ettől a pillanattól fogva még sok időre és sok munkára volt szükség ahhoz, hogy valaki a megyék politikai elitjének körében nevet szerezzen. Kossuth az Országgyűlési Tudósítások megindításával néhány hónap alatt ismertté tette magát a helyi és országos politikában részt vevő nemesség köreiben, s ugyancsak a Tudósításoknak köszönhetően rövid idő alatt kivívta az országgyűlés ellenzéki vezetőinek tiszteletét. A Békés megyei Rendek képviselői is a pozsonyi országgyűlésen ismerkedtek meg vele, s a békési követekben nagyon hamar szövetségesekre talált. A megye politikai elitje az 1830-as évek első felében határozott politikai fordulatot hajtott végre: korábban Békés a konzervatív megyék közé tartozott, az 1832/36-os országgyűléstől fogva a vármegye a reformellenzék szilárd bázisának számított. A látszólag előzmények nélküli fordulatot több 458
