Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

SUPPLEMENTUM

A konzulok ugyanis nem a kettős monarchia egységes külpolitikájának diplomatikai képviseletére, hanem a két szuverénállam állampolgárainak a külföldön való megvédel- mezésére, és az egyes polgárok magánjogi érdekeinek a képviseletére hívatvák. Aszerint tehát, amint magyar, vagy osztrák állampolgár érdekében kell eljárni: ebben a külön magyar, és a külön osztrák konzulátusok sokkal célszerűbben és megfelelőbben járhatnak el. A tapasztaltak szerint azért is kell ezt követelnünk, mert az ügyes-bajos magyar embernek külföldön veszettebb ellenségei nincsenek a magyarul nem tudó osztrák konzuloknál.

A kereskedelmi ügyek — Deák Ferenc törvénye szerint - szintén nem közösügyek, és így követeljük, hogy Magyarország külkereskedelmi képviseleteit önálló magyar kereskedelmi iigyvivőségek lássák el.

12.

Magyarország külpolitikája.

Bosznia és Hercegovina közjogi helyzete.

Magyarországra nézve az a legfontosabb külpolitikai dolog, hogy határain a keleti kérdés egyes problémái hogyan oldatnak meg? Itt nekünk az a legfőbb érdekünk, hogy Magyarország közvetlen szomszédságában olyan szuverén nagy államterületek ne alakulhassanak ki, amely kelet felől Erdélyországot dél felől pedig Alsó-Magyarországot fenyegethetné akár már a mai, akár csak a jövendőbeli veszedelemmel. Néhai Andrássy Gyula keleti politikájában csak a szláv gyűrű veszedelmére, s Bosznia-Hercegovina okkupálásával csak annak megakadályozására gondolt, de a magyarságra nézve ma talán sokkal veszedelmesebb az a hohenzollemi oláh gyűrű, amely Erdélyországot szinte végzetszerűleg veszi körül. Tiltakozunk tehát Bécsnek a berlini Hohenzollemek vontató kötelére került ama balkáni politikája ellen, amely a magyarság erejének a latba vetésével növeszti meg ötven percenttel a mi leghalálosabb ellenségünknek, Romániának a hatalmát, s teszi meg Romániát a Balkán hegemón államává.

Bosznia és Hercegovinát illetőleg tisztában vagyunk avval, hogy annak közjogi helyzete a mai dualisztikus államszerkezetben meg nem oldható, tehát az csakis mint a Habsburg- dinasztia patrimoniális birtoka, vagy legfeljebb, mint a kettős monarchia kondomíniuma kezelhető. Bármi történjék is azonban az annektált tartományokkal: tiltakozunk az ellen, hogy azok Horvátországhoz csatoltassanak, s így Nagy-Horvátország; majd ezen az alapon a dualisztikus államszerkezet kialakulásához fundamentumul szolgáljanak.

13.

Választott Főrendiház.

Követeljük a főrendiház teljes átalakítását. A kivívandó népparlament és a főrendiház a mai örökletes szervezettségében egymás mellett ugyanis meg nem állhat. A született törvényhozó gunyja az emberi értelemnek s a huszadik század villámos világossága - a középkor éjféli sötétségével nem férhet össze. A mai főrendiházat tehát el kell törölni, s helyébe - Kossuth Lajos útmutatása szerint - a vármegyék által választott polgárokat kell ültetni.

448