Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
SUPPLEMENTUM
14. Az alkotmány nagy biztosítékai. Követeljük az alkotmány nagy biztosítékait. Vagyis követeljük azt, hogy az országgyűlés ex-lexben föloszlatható ne legyen, országgyűlésileg meg nem szavazott adókat és meg nem ajánlott újoncokat nemhogy kényszerrel, de még önkéntes megajánlás örve alatt se lehessen szedni, a meg nem ajánlott újoncok pótlására pedig a póttartalékosok behívhatok ne legyenek. Követeljük továbbá, hogy a mozgósítás, valamint a hadsereg békeállományának egészben, vagy részben a hadi állapotra való emelése, nemkülönben a hadüzenet csakis az országgyűlés tudtával, hozzájárulásával és beleegyezésével történhessék meg. Egyáltalában követeljük, hogy a nemzeti jogok a-medrükből ki-kicsapó - királyi jogokkal egyensúlyba hozassanak, és követeljük különösen azt, hogy amikor a királyi jogok az executiva terére lépnek: akkor a törvények ne csalják meg nyomban az állampolgárokat. 15. A miniszteri felelősségről’ szóló, törvény módosítása. Egy miniszter, ha hivatalos minőségben hűtlenül kezeli az államvagyont: az 1848: III. törvénycikk 36. szakasza értelmében nem esik a köztörvények joghatálya alá, s fölötte csak az országgyűlés bíráskodhatik. Ezt a törvényt magas állami érdekek megvédése szempontjából Kossuth Lajos és Deák Ferenc hozta; akik a maguk lelkének ideális tisztaságában nem gondoltak arra, hogy lehet még Magyarországnak olyan kormánya is, amely - az állami üzletekkel. Kapcsolatban - azért kezel el pénzeket az állampénztárból, hogy az eképpen elkezelt milliókon 3. választókerületekben népképviselőket vásárolhasson össze, magának parlamenti többséget teremthessen, s ezáltal a nemzeti akaratot, vagyis a magyar parlamentarizmust bitangul meghamisíthassa. Már most még elgondolni is képtelenség, hogy az efajta kormányt az effélék sikkasztásokért az a népképviselő helyezze vád alá, aki az elsikkasztott pénzből lett megválasztva, és éppen azért a sikkasztott pénzért, aminek ő a megválasztását, a népképviselőségét köszönheti; még elgondolni is képtelenség, hogy az a népképviselő bíráskodjék éppen afölött a kormány fölött, amely éppen a népképviselőház érdekében követte el a sikkasztást. A népképviselő itt közjogi bűntársa lesz a kormánynak és így ki van zárva, hogy az egyik cinkostárs kivájja a másik cinkostárs szemét. Követeljük tehát, hogy az 1848: III. törvénycikk 36-ik szakaszának idevonatkozó intézkedése aképpen módosíttassák, hogy ilyen esetekben a miniszterek is a köztörvények súlya alá essenek, s fölöttük ne a képviselőház, hanem - bármely állampolgár följelentésére - a független bíróságok ítélkezzenek. 16. A nemzetiségi törvény eltörlése. Egységes magyar nemzeti állam. Követeljük az úgynevezett nemzetiségi törvény eltörlését. Követeljük pedig azért, mert a törvény szörnyű magyar államellenes nemzetiségi tévelygésekre szolgáltatott alkalmat. A törvény ugyanis az ország közigazgatásában és közoktatásában - a törvénykezési már 1872-ben hatályon kívül lett helyezve - igen sok nyelvi kedvezményt biztosított az ország nem magyar ajkú lakosainak (és nem a nemzetiségeknek), amit a nemzetiségek oda magyaráztak, hogy ők ezen nyelvi kedvezmények alapján - a magyarsággal szemben - külön politikai nemzetképpen szerepelhetnek, holott éppen maga ez a törvény állítja föl alaptétel 449
