Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KÉSEI KURUC

ugyanaz a nemzet, csupán a vonatkozás kiilömböző, csupán a működési tér más, de egy a lélek, egy a szív, egy az akarat.

Egy régi történet szerint a határpásztor nem tisztelte meg köszönéssel a határán felállított, fából faragott Krisztust, s mikor e miatt kérdőre vonták, azzal védekezett, hogyan tisztelje, mikor ismeri még diófakorából. Mi is úgy vagyunk a szájaskodó, kapáló- dzó osztrák generálisokkal, ismerjük fajtájukat abból az időből, mikor végig-vert rajtuk az olasz, porosz. Tudjuk, hogy ahhoz, hogy valaki az osztrák ármádiában generális legyen, felfelé nyalnia kell, lefelé meg rúgnia, mint Khuen-Héderváry,7 kis porció ész kell, mint Dániel Ernőé, sárga fekete lélek, mint a Tiszáé, piszkos kéz, mint a Szapári Lászlóé8, s retirálni kell tudnia, mint egy öreg ráknak. Recept szerint: vedd Héderváry jellemét, add hozzá a semmit, illetve Dániel Ernő eszét, keverd össze Tisza leikével, díszítsd fel Szapári László kezelivel, s egy ráknak lábaival, s az igy nyert habarcsot öntsd bele egy bamba tekintetű, széles szájú, alaktalan figurába. Huzz rá kék blúzt, piros stráfos nadrágot, csapj a fejébe egy tollas kalapot, s kész van az osztrák-magyar hadsereg egy generálisa, előtted áll a sokat emlegetett, még többet átkozott Beck, Pitreich s a többiek. Ezektől az öreg legényektől, totyogós bácsiktól nem kell megijedni. Volt és van arra gondja az intéző köröknek, hogy tiszta jellemű, szókimondó, bátor tekintetű, acélos karú, magyar érzésű

7 Khuen-Héderváry: Hédervári gróf Khuen-Héderváry Károly dr. (Gräfenberg-fürdö, Felső- Szilézia, 1849. május 23 - Budapest, 1918. február 16.) politikus, miniszterelnök, horvát bán. Károly gróf, horvát bán, szül. Freiwaldauban (Felső-Szilézia), 1849 máj. 23., mintbelási Khuen Antal szlavóniai földbirtokos és báró Izdenczy Angelika fia. Jogi tanulmányait a zágrábi jogakadémián végezte és erre rövid időig a zágrábi törvényszéknél gyakornokoskodott. Nyilvános pályáját a hetvenes évek kezdetén Verőce vmegyében kezdette. Korán megválasztották a horvát országgyűlésbe, honnan Horvátország képviseletében a magyar országgyűlésbe küldetett fel. Mint viczai és hédervári gróf Viczay Héder családja utolsó fisarjának örököse, egy 1874 dec. 5. Bécsben kelt legfelsőbb elhatározás alapján családneve mellé a Héderváry (1. o.) nevet felvette, «belási» előnevét a «hédervári» előnévvel felcserélte és végre címerét a Viczay család címerével egyesítette. A jog- és államtudományi szakban szerzett alapos ismereteit csakhamar a közigazgatás gyakorlati terein érvényesítette, mert 1879. Győr vármegye főispánjává neveztetett ki, hol a vizáradások idején elsőrendű adminisztratív tehetségnek bizonyult. 1883. dec. 1. Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjává neveztetett ki, mely méltóságot most is viseli. Mint bán a kezdetben kínálkozó nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött, a felizgatott kedélyeket lecsillapította, a zilált pártviszonyokat rendezte, a magyar állameszmét megszilárdította és nagy reformokat létesített különösen a közigazgatás és tanügy terén. Ezen érdemeiért a király az első osztályú vaskorona-renddel, majd pedig az aranygyapjas-renddel tüntette ki. A bán azonkívül valóságos belső titkos tanácsos és cs. és kir. kamarás. Újabb időben igen jelentékeny részt vett a magyarországi politikában. 1894 májusban a főrendiházban a kormány egyházpolitikai javaslatai mellett szólalt fel, de némileg mérséklő szellemben. 1894 junius elején a koronától megbízást nyert magyar minisztérium alakítására, de a szabadelvű párt ellenzése miatt e megbízása nem vezetett célhoz. Hasonló sorsra jutott 1895 elején is, midőn a Wekerle-minisztérium elbocsátásakor szintén ő volt megbízva a kabinet alakításával.

8 Szapári László: szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry László (Pest, 1831. november 22. - Pozsony, 1883. szeptember 28.) lovassági tábornok, alezredes, titkos tanácsos. Szapáry Ferenc és Almásy Rozália negyedik gyermeke. Az 1848^19-es szabadságharc alatt lépett a katonaság szolgálatába. Több ütközetben részt vett Olaszországban is, Custozzánál, Milánónál, Motaránál, és Novaránál. 1859-ben a solferinói csatában már őrnagyi rangban harcolt, majd egy évre rá alezredessé nevezték ki. 1878-ban a boszniai hadjáratban is részt vett a 20. hadtestet vezényelve, majd a 3. hadtest parancsnokaként is.

36