Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
(1911. december 14.) Magyar Köztársaság A köztársasági eszme Magyarországon. Irta: Nagy György Párisban, novemberben egy minket érdeklő könyv jelent meg, Robert Meynadier114 könyve: ,,L’ idée republicaine dans les pays monarchiques de 1’ Europe”. A szerző ebben a munkájában ismerteti a köztársasági eszme történetét az európai államokban s így Magyarországon is. A publicistának éles szemével meglátja, s a történetíró eleven tollával megírja a republikánus eszmének magyar földön való hódítását. A könyvhöz glosszákat fűz a „Pesti Hírlap” november 26-iki száma. A magyar újság cikke vitatkozik a francia szerzővel, s azt állítja, hogy a magyar faj monarchikus érzésén megtört minden köztársasági kísérlet. A cikk szerint 1849. ápr. hó 14-ike, „az első köztársasági kísérlet politikai ügyetlenségnek, fejvesztettségnek köszönhette létét”. A cikk szerint erős, dinasztikus érzés vezette a nemzetet akkor is, mikor Napóleonnak schönnbruni felhívását visszautasította. A „Pesti Hírlap” cikke engem név szerint is megnevez, s igy kötelességemnek tartom arra válaszolva történeti tényekkel dönteni meg ferde, a királyhűség babonájával megkent állításait. A nagy francia forradalom villámai: a szabadság, egyenlőség, testvériség fényükkel hozzánk is elvilágítottak. A nemzet jobbjai a felvillámlott fénynél döbbenve látták meg a magyar glóbus sötét, szomorú sorsát. A jobbágyok emberszámba sem mentek. A rendi önzés telhetetlen volt. Az osztályuralom hatalmasai kiskirályosdit játszottak. A király az országot Ausztria gyarmatának tekintette. A forradalom eszméitől megihletett jobbjai nemzetünknek Martinovics Ignác vezetése alatt megalakítják a „Szabadság és egyenlőség” társaságot. Martinovics megírja forradalmi kátéját, „Az ember és polgárjogait”, melyben harcot üzen a királyok ellen, megbélyeg- zi a szolgaságot, s követeli a köztársasági államformát. Republikánus meggyőződéssel hirdeti: „A nemzetnek nemcsak jussa vagyon eltörölni a királyokat, hanem tartozik is azt megcselekedni, ha szabad akar lenni, és ha a maga szentséges jussaival élni akar”. A társaságnak tagjai a magyar szellem akkori legkiválóbb képviselői: Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc, Szentjóbi Szabó László. A vezérnek, Martinovicsnak hű bajtársai: Hajnóczi József, Szerémmegye alispánja, Laczkovics János, a Gréven-ezred kapitánya. Egy véletlen folytán az önkényuralom felfedezi a titkos társaságot. Horne Tookenak115 és társainak, az angol jakobinusoknak 1794-ben tárgyalt bűnügyében kiderül, hogy összeköttetést tartottak fennt Martinovicsékkal. Megindul ellenük a hajsza. Elfogják a magyar republikánusokat. A kihallgatást gróf Saurau vezetése a alatt titkosrendőrség végzi. Az 1790. évi LVI. t.-c.56. artikulusa hiába biztosította a vádlottaknak a jogot, hogy az ország rendes bíróságaitól ne vonatassanak el. A királyi tábla felsőbb parancsra megszegi a törvényt, a védelem meghallgatása nélkül elitéli a vádlottakat, legtöbbjét halálra. Az ítéletet a király, I. Ferencz megerősíti, s 1794. május 20-án a Vérmezőt Martinovicsnak és 17 társának vére szenteli fel a köztársasági eszme százszorszent 114 Robert Meynadier: francia publicista. 115 Home Tooke: eredeti nevén: John Home Tooke. Radikális politikus, az egyik leghatékonyabb agitátora az angol parlamenti reformnak. A demokrácia szorgalmazója. Született: június 25, 1736, London, Eng. Elhunyt március 18, 1812, Wimbledon. 206
