Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

A lap megindítását követni fogja a köztársasági-párt megalakítása. A részletek megállapításánál irányadó kell, hogy legyen az első köztársasági kormánynak 1849. má­jus 2-án előterjesztett kormányprogrammja, a mely szerint „a republikánus minisztérium magát demokratiai irányúnak vallja. Demokrátiai értelemben kíván és fog minden törvé­nyeket formuláztatni. A népfelség elvet minden, de minden következményeiben elfogadja. A népszabadság rovására, mely minden hatalomnak örök kútfeje, senkinek se ad kezébe túlhatalmat” A demokratia lesz a mi programmunk alapja. A tiszta, az igaz és becsületes demokratismus, mely könyörtelen minden osztályönzéssel szemben, mely ostromra kész minden igazságtalanság ellen, s mely oltalmat nyújt az élet üldözöttjeinek, a kitagadottak­nak. Pártunk az aktiv politikából is kiveszi részét. Az általános, egyenlő, titkos választó­jognak mi leszünk leglelkesebb harczosai! A választójog érdekében rendezett gyűléseken szónokaink felszólalnak, s egyúttal ismertetik az 1849-iki alkotmányt, a népfelség elvét, a köztársaság eszméjét. Az ügyészség azt is bűnnek tartja, hogy Kossuth Lajos azt izente nemzetének: „49 zászló, azt leejteni sohasem szabad!” Emeljük fel ezt a zászlót magasra, s ezer poklon át is vigyük diadalra. E zászló a nemzet megváltását jelenti! 49! E szám életet, erőt, szabad­ságot jelent! E szám porbadöntött bálványnak a sírja, nemzeti függetlenségnek a bölcsője! 1849! Tanít e szám férfias daczra, hősi küzdelemre, vértanuságra is kész elszántságra! E szám az aktiv politikában a becsületességet, a gerinczet, a nemzeti hitvallást, a nép felszabadítását fogja jelenteni! Tudjuk, hogy nehéz harczokra kell felfegyverkeznünk. Tudjuk, hogy szolgák országa az, hol egy új, szent, vérnélküli szabadságharczot hirdetünk. Tudjuk, hogy mindenre ké­szek az önkényuralom kitartottjai. Ebben az országban büntetlenül lehet a nemzet szenvedései felett hahotázni. Gróf Ti­sza István, a sötétségnek ez a fáklyaoltója lapjában ezt meri Írni: „Nálunk a nemzeti aka­rat a legmélyebb és legtiszteletre méltóbb királyi aggodalmakkal szemben is érvényesül.” Ennek az embernek az Írása szerint az aradi gyilkosságban, a kufsteini börtönökben, a parlament szétveretésében a nemzet akarata érvényesült. Jellemző a magyar glóbus mai állapotára, hogy ez az ember szabadon jár, egy nagy parlamenti párt vezére, s engem vádinditvánnyal támadnak meg, mert megírom a történelmi igazságokat, s hirdetem a teljes nemzeti függetlenség eszméjét. Soha még ilyen nagyra nem nőtt a hatalom cseléd­jeinek taraja. A jövőt nem tudom. De egyet tudok, hogy lelkem örökegy szentségéhez, a köztársasá­gi eszméhez, Kossuth Lajos hagyományaihoz mindhalálig hű maradok. Én is azt mondom, amit Camille Desmouiles,112 Petőfi franczia eszményképe, a nagy franczia forradalom egyik tüzlelkü vezére mondott az esküdtek előtt: „Harminczkét éves vagyok, baljóslatú életkor megváltó eszmék harczosaira néz­ve, mert életkora a sans-culott113 Jézusnak, midőn meghalt. Minden szenvedés daczára is hiszem, hogy van egy Isten! Hazámért szent örömmel vállalom a halált, a vérpadot! ítéljetek! 112 Camille Desmouiles: Camille Desmoulins (ejtsd: kamill demulen 1760. március 2. - 1794. ápri­lis 5.) ügyvéd, újságíró, a nagy francia forradalom egyik kimagasló alakja volt. 113 sans-culott: (francia) a jakobinus diktatúra tömegbázisát jelentő városi szegények neve a nagy francia forradalom idején. Nevüket onnan kapták, hogy nem a nemesek által viselt térdnadrágot (coulotte), hanem hosszú nadrágot hordtak. 205

Next

/
Oldalképek
Tartalom