Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
A lap megindítását követni fogja a köztársasági-párt megalakítása. A részletek megállapításánál irányadó kell, hogy legyen az első köztársasági kormánynak 1849. május 2-án előterjesztett kormányprogrammja, a mely szerint „a republikánus minisztérium magát demokratiai irányúnak vallja. Demokrátiai értelemben kíván és fog minden törvényeket formuláztatni. A népfelség elvet minden, de minden következményeiben elfogadja. A népszabadság rovására, mely minden hatalomnak örök kútfeje, senkinek se ad kezébe túlhatalmat” A demokratia lesz a mi programmunk alapja. A tiszta, az igaz és becsületes demokratismus, mely könyörtelen minden osztályönzéssel szemben, mely ostromra kész minden igazságtalanság ellen, s mely oltalmat nyújt az élet üldözöttjeinek, a kitagadottaknak. Pártunk az aktiv politikából is kiveszi részét. Az általános, egyenlő, titkos választójognak mi leszünk leglelkesebb harczosai! A választójog érdekében rendezett gyűléseken szónokaink felszólalnak, s egyúttal ismertetik az 1849-iki alkotmányt, a népfelség elvét, a köztársaság eszméjét. Az ügyészség azt is bűnnek tartja, hogy Kossuth Lajos azt izente nemzetének: „49 zászló, azt leejteni sohasem szabad!” Emeljük fel ezt a zászlót magasra, s ezer poklon át is vigyük diadalra. E zászló a nemzet megváltását jelenti! 49! E szám életet, erőt, szabadságot jelent! E szám porbadöntött bálványnak a sírja, nemzeti függetlenségnek a bölcsője! 1849! Tanít e szám férfias daczra, hősi küzdelemre, vértanuságra is kész elszántságra! E szám az aktiv politikában a becsületességet, a gerinczet, a nemzeti hitvallást, a nép felszabadítását fogja jelenteni! Tudjuk, hogy nehéz harczokra kell felfegyverkeznünk. Tudjuk, hogy szolgák országa az, hol egy új, szent, vérnélküli szabadságharczot hirdetünk. Tudjuk, hogy mindenre készek az önkényuralom kitartottjai. Ebben az országban büntetlenül lehet a nemzet szenvedései felett hahotázni. Gróf Tisza István, a sötétségnek ez a fáklyaoltója lapjában ezt meri Írni: „Nálunk a nemzeti akarat a legmélyebb és legtiszteletre méltóbb királyi aggodalmakkal szemben is érvényesül.” Ennek az embernek az Írása szerint az aradi gyilkosságban, a kufsteini börtönökben, a parlament szétveretésében a nemzet akarata érvényesült. Jellemző a magyar glóbus mai állapotára, hogy ez az ember szabadon jár, egy nagy parlamenti párt vezére, s engem vádinditvánnyal támadnak meg, mert megírom a történelmi igazságokat, s hirdetem a teljes nemzeti függetlenség eszméjét. Soha még ilyen nagyra nem nőtt a hatalom cselédjeinek taraja. A jövőt nem tudom. De egyet tudok, hogy lelkem örökegy szentségéhez, a köztársasági eszméhez, Kossuth Lajos hagyományaihoz mindhalálig hű maradok. Én is azt mondom, amit Camille Desmouiles,112 Petőfi franczia eszményképe, a nagy franczia forradalom egyik tüzlelkü vezére mondott az esküdtek előtt: „Harminczkét éves vagyok, baljóslatú életkor megváltó eszmék harczosaira nézve, mert életkora a sans-culott113 Jézusnak, midőn meghalt. Minden szenvedés daczára is hiszem, hogy van egy Isten! Hazámért szent örömmel vállalom a halált, a vérpadot! ítéljetek! 112 Camille Desmouiles: Camille Desmoulins (ejtsd: kamill demulen 1760. március 2. - 1794. április 5.) ügyvéd, újságíró, a nagy francia forradalom egyik kimagasló alakja volt. 113 sans-culott: (francia) a jakobinus diktatúra tömegbázisát jelentő városi szegények neve a nagy francia forradalom idején. Nevüket onnan kapták, hogy nem a nemesek által viselt térdnadrágot (coulotte), hanem hosszú nadrágot hordtak. 205
