Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR NEMZET
kell töltenie azt a helyet, hová a gondviselés állította. Mindenkinek meg kell becsülnie a munkának azt a mezejét, melynek mivelésére vállalkozott. Mindenkinek szivét, lelkét, egész gondolat- és érzésvilágát be kell, hogy töltse az a hatalmas, teremtőerejü tudat, hogy harczosa a magyar szabadság ügyének. Egy igaz gyönyör van, a munkának gyönyöre. Egy boldogság: a becsülettel teljesített kötelesség öntudata. Az állam a maga hatalmas erejével segítségére siet a kicsinynek, a gyengének. A segítésnek önként átérzett szüksége teremti meg a gazdasági munkásházakat. A fekete földre épített fehér falu házacskák betűi lesznek a szocziális hitvallásnak. Hajnali sugarai lesznek annak a nagy igazságu vágynak, hogy szabad országban boldog nép lakjék. Legyenek a munkásházak bölcsői a hazafiasság érzésétől lelkesített munkások uj, szebb, boldogabb jövőjének, de legyenek egyúttal koporsói is a nemzetköziség mérges tanait hirdető lelketlen izgatásnak, az ország erejét emésztő kivándorlásra csábításnak. A megnyitott ajtón költözzék be a megelégedés, a munkakedv, a hazaszeretet. A bezárt ablak óvja meg kincsét, a szeretet virágát, muskátlit a gyűlöletnek falánk darázsaitól. A tűzhelyen soha ki ne aludjék a hazaszeretetnek tüze, mely áld, melegít, mely fénynyel ragyogja be a múlt árnyait, s világosságot vet a jövő útjára! Nyújtson a munkásház a lakójának annyi örömet, adjon oly sok boldogságot, menynyi lelkesedéssel, milyen szeretettel határoztuk el azok építésének állami támogatását. Falai között találja meg a munkás azt a nyugalmat, azt a megelégedést, melyet azok, a kiket mostanáig barátainak tartott, az önző, nyers indulatu izgatói eddig elriasztottak tőle. A tűzhely békessége, melyben a kötelessége tudatára ébredt kormány és parlament jóvoltából ezután nagyobb része lesz, ihlesse meg lelkűket, hogy durva káromkodás helyett imára nyíljék ajakuk: Add meg a mindennapi kenyerünket! Legyen minden munkásház egy-egy téglája a függetlenség felépítendő szent templomának. Annak a hatalmas boltozatu, fenséges templomnak, melyben gazda és munkás, palotának és kunyhónak lakója, gazdag és szegény együtt tiszta szívből, szentséges áhitattal fog imádkozni: Isten, áldd meg a magyart! MAGYAR NEMZET 1907. május 19. Nincs okunk aggódni! Irta: Dr. Nagy György. Az Ausztriában megtörtént választás eredménye bennem csak megerősíti az általános választójog törvénybeiktatásához fűzött reményemet. Az osztrák választás eredményét én uj, s hiszem, hogy helyes szempontból bírálom. Ausztriában a keresztény-szocziálisták és a szocziáldemokraták kerültek ki győztesen a küzdelemből. Egyik párt sem kedves előttünk. Hisz az előbbi Lueger89 vezérlete alatt 89 Lueger: Karl Lueger (született: 1844. október 24., Bécs; meghalt: 1910. március 10., Bécs) egy osztrák politikus és bécsi polgármester volt. Kari 1844. október 24-én született a Bécsi Politechnikum portásának fiaként. Kezdetben egy belvárosi gimnáziumot végzett, majd gazdasági jogot kezdett el tanulni és 1870-ben megszerezte a doktori titulusát. 1874-től jogiképviselőként tevékenykedett, mint a „kis emberek” védelmezője. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot a magyar származású Ignaz Mandl-lal, akivel később hosszas ideig álltak szoros munkakapcsolatban. Szülőháza ma a Technikai Egyetem nyugati részénél található, a Karlsplatz mellett. 157
