Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR NEMZET
voltak. Az egoizmus86 tobzódó orgiái közepette sírva kellett féreállnia a megcsufolt altruizmusnak.87 Az elhagyott, a védtelen, a letiport munkás, a mikor már kifogyott minden reménységből, csalódott minden várakozásában, hallgatni kezdett a lelketlen izgatok hazug beszédére, s elbódultan, megtagadta édes hazáját, apáinak földjét, az imával megáldott, vérrel megszentelt rögöt. A mostani parlament eddigi szocziális alkotásainak máris megvolt a jótékony hatása. A munkásegyesületek egy része a czeglédiek hóditó példáját követve,88 tűzhalálra ítéli a gyűlöletnek vérpiros zászlóját, megtagadja a nemzetköziség pogány hitvallását, s imádsá- gos ajakkal hűséget esküszik a hűtlenül elhagyott háromszinű szent lobogónak! Úgy, úgy, munkástestvéreim! Sorakozzatok a mi zászlónk alá, a becsületnek, a munkának, hazaszeretetnek lobogója alá. Sokáig vérző szívvel hiába vártunk benneteket. De most boldogságos örömmel látunk táborunkban, és testvéri szeretettel fogadunk. Nem ámítunk csillogó Ígéretekkel. Nem áltatunk mázos hazugságokkal. Mi tőlünk csak a leplezetlen, de becsületes igazságot hallhatjátok. Dolgoznotok kell. Dolgoznunk kell. Az élet senkinek sem engedi el a munkát. A henyeség hitványság. Mindenkinek híven be 86 egoizmus: Olyan életelv, mely szerint az ember saját magát állítja tevékenysége, viselkedése középpontjába; olyan emberre jellemző magatartás, aki saját, önös érdekeit a társadalom, a közösség és mindenki más érdekei elé helyezi. Az egoizmus ugyanakkor erkölcsi tulajdonság is, mely a társ.-mai és más emberekkel való viszonyában jellemzi a személyiséget. Az egoizmus a magántulajdon keletkezésével jelenik meg, s a kapitalista társadalomban éri el a legfejlettebb formáját. A feudalizmus vallásos világnézete elleni harcban a XVIIDXIX. sz. felvilágosult gondolkodói, majd Ludwig Feuerbach és az orosz forradalmi demokraták fölvetették az értelmes egoizmus gondolatát. Ezen az embernek olyan jogos érdekeit értették, melyek mások érdekeit nem sértik és egybeesnek a társ. érdekeivel. A történelem során azonban az egoizmus mint erkölcsi tulajdonság általában negatívan értékelődött. A szoc. erkölcs alapvetően elítéli, s a közösségért alkotóan tevékenykedni tudó és akaró embert tartja eszményének. 87 altruizmus: Önzetlen viselkedés: olyan viselkedés, mely nem az élőlény (ember, állat) saját érdekét, túlélését szolgálja, hanem egy másik fajtársét. Az állatvilágban - összhangban a darwini típusú evolúciós elméletekkel - az altruizmus ritkábban fordul elő, mint a saját túlélést elősegítő viselkedések, de mégis meglehetősen gyakran észlelhető. Az => etológiában legelterjedtebb magyarázat szerint az állatok altruizmusa abból ered, hogy az egyedek viselkedése nem egyszerűen saját maguk túlélését, hanem génjeik elterjesztését célozza. Ez a feltevés egyszerre magyarázza meg az utódgondozó, utódokat védő viselkedést, és más altruista megnyilvánulásokat is, mivel a megfigyelések szerint az állatok a legtöbb esetben annál nagyobb valószínűséggel segítenek egy fajtársuknak, minél közelebbi rokonságban állnak vele (Hamilton-elv). Apszich. klasszikus isk.-i részben szintén „rejtett önzésnek” tekintették az altruizmust: így a viselkedés-lélektan képviselői az emberi „önzetlenséget” társas megerősítéssel, előzetes elvárásokkal, illetve utólagos jutalmazással magyarázták. => S. Freud az altruizmust többféle személyiségszerkezet talaján is megjelenhető viselkedésként értelmezte. A pszichoanalízis szerint a másoknak való segítség- nyújtás nem csak a konfliktusok elhárításának (pl. bűntudatcsökkentés, önmagunk kedvezőbb színben láttatása) egy lehetséges módja, hanem az egészséges személyiség sajátjaként is megjelenik. A mai pszich. az empátia (=> beleélő készség) szerepét hangsúlyozza az emberi altruizmus hátterében: a nagyobb empátiás érzékenység fokozott segítőkészséget eredményez. - ír. Barash, D.: Szociobiológia és viselkedés. Bp. 1980.; Buda B.: Empátia: a beleélés lélektana. Bp. 1980.; Tomcsányi T.-Fodor L.-Kónya O.: Altruizmus, segítő szindróma, érett segítő identitás. Psychiatria Hungarica, 1990. 3., 213-222. (Jakab Zoltán) 88 czeglédiek hóditó példája: 1877 januárjában egy 100 tagú ceglédi küldöttség kereste fel a számkivetésben élő Kossuth Lajost torinói otthonában, csupán azért, hogy szeretetükről biztosítsák példaképüket. 156
