Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
ELŐSZÓ
Az első számban jelentek meg Szabolcska Mihály versei, Kalmár Antal, Szilágyi Károly, Szappanos István, Kovács Károly, Vetró Lajos Endre, Wágner Károly írásai. A lap számait Hódmezővásárhelyen a Nemes Ármin könyvkereskedésben lehetett beszerezni. A szegedi ügyészség mindjárt az első szám megjelenése után vádat emelt Nagy György ellen a „Kossuth Lajos országa” címen megjelent vezércikke miatt, amely tartalmában kimerítette az alkotmányos államforma megtámadását. A folyóiratban szereplő cikkek elsősorban a köztárasági eszme terjesztését, szélesebb körben való megismertetését szolgálták. Igen sok írás foglalkozott a királysértési perekkel, azok részletes anyagát, a védőbeszédeket is közölve. Az aktuális politikai kérdések mellett a köztársasági párt megalapításáról, az előkészületekről, majd szervezéséről a helyi pártszervezetek kiépítéséről is sűrűn jelentek meg tudósítások. Az írások között államelméleti kérdések is szerepeltek pl. a királyság intézményéről, a köztársaságról, az alkotmányosságról, a parlamentarizmusról. Jogászok, újságírók, költők, politikusok, lelkészek, polgári radikális felfogású értelmiségiek írtak a folyóiratban. PL: dr. Kalmár Antal polgári ellenzéki publicista, akit királysértésért hat hónapi államfogházra ítéltek. 1903-tól a Budapesten meginduló Nap c. újság szerkesztőségében dolgozott, több közjogi tárgyú könyve is megjelent. Dr. Benedek János költő és újságíró, debreceni ügyvéd, a Debreceni Függetlenségi Lap szerkesztője, Ady Endre barátja. Munkatársa volt a Vasárnapi Újságnak is. Dr. Sebestyén Károly filozófiai és irodalomtörténeti író, újságíró, a Budapesti Hírlap munkatársa. Szappanos István ügyvéd, függetlenségi politikus 1975-től Kecskeméten a 48-as függetlenségi párt vezető személyisége, 1906-tól országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke, a Kecskemét c. lap alapítója. A szegedi születésű Wágner Károly ügyvéd, újságíró, politikus részt vett az Országos Kossuth Szövetség alapításában, amelynek elnöke lett. 1912-ben Újpesten megalapította a Nép c. lapot, amelyben Fenséges Úr címen megjelentetett cikkéért felségsértés címen bíróság elé állították. Hódmezővásárhelyiek is írtak a folyóiratba. Pl. Ormos Ede újságíró, költő és szoci- ográfus, aki 1904-től Budapesten a Népszava szerkesztőségében dolgozott, Gonda József író, az A Jövendő c. haladó szellemű folyóirat szerkesztője, vagy Gravátz Ferenc újságíró, a VRU felelős szerkesztője, Vetró Lajos Endre újságíró, Kun Béla lapszerkesztő, ország- gyűlési képviselő, Szabó Imre református tanító. Irt a folyóiratba Hegyi Antal is, a hazafias meggyőződéséért sokat üldözött csongrádi plébános. Költők közül Ady Endre és Petőfi Sándor versei mellett kevésbé közismert költők is szerepeltek verseikkel. Gonda József írói pályája Hódmezővásárhelyen a múlt század legutolsó évétől 1913-ig tartott. így tevékenységének utolsó évei egybeestek Nagy György vásárhelyi tartózkodásával. A haladó szellemű író, publicista irodalmi munkásságát a magyar szellemi élet akkori vezéregyéniségei is figyelemmel kísérték. Egyik könyvéhez Ignotus a Nyugat fő- szerkesztője írt előszót. Folyóiratáról Ady Endre két alkalommal is elismerőleg nyilatkozott. Ugyanakkor Hódmezővásárhelyen egy egészen szűk értelmiségi körre korlátozódott a hatása. Folyóiratának, az A Jövendőnek a szerkesztősége a Petőfi u. 3. szám alatt éppen Nagy György ügyvédi irodája melletti házban volt, így szinte naponta találkozhattak. Kapcsolatuk barátsággá fejlődött. Gonda elismerését Nagy György bátorsága és szívós, törhetetlen energiája váltotta ki. Az A Jövendőben két folytatásos cikkében fejtette ki Nagy György először programját, Gonda József is írt a Magyar Köztársaság c. folyóiratban: Utópia-e a Köztársaság címmel: „A köztársasági párt ilyen tevékenysége ellen 14
