Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
PÁL TIBOR: AZ IGAZSÁG ÚTJÁN. AZ 1941-TŐL 1948-IG TARTÓ IDŐSZAKBAN TÖRTÉNT ESEMÉNYEK VALÓSÁGHŰ FELTÁRÁSÁRA ALAKULT TARTOMÁNYI TÉNYFELTÁRÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL
A bizottság feladatainak meghatározásakor az indoklás az volt, hogy a II. világháború alatt vidékünkön történt események valóságának megállapítása azért szükséges, hogy ezekkel az eseményekkel soha többé ne lehessen manipulálni napi politikai sikerek megszerzésének érdekében. A bizottság alakuló ülésén kihangsúlyozták azt is, hogy nincs kollektív bűnösség, amivel egész etnikai vagy társadalmi közösséget lehetne terhelni az elkövetett bűntettek miatt, hanem a bűn egyedi és a bűnösök egyének.2 A tényfeltáró bizottság már alakuló ülésén meghatározta azokat az elveket, amelyek alapján dolgozni fog, ezek pedig:- nincs kollektív felelősség nemzeti, vallási stb. alapon az 1941 és 1945 között történtekért,- minden bűntett mögött tettes, vagy tettesek állnak, egyetlen áldozat, ahogy egyetlen bűnös sem képviseli az egész népet, nemzeti vagy vallási közösséget,- az 1941 és 1945 között elkövetett bűncselekményeket elsősorban ideológiai okokból követték el,- a kutatás célja az áldozatok és az elkövetők nevének megállapítása,- a kutatás és az adatfeldolgozás során minden kétséget a tények alapján kell eloszlatni, félre téve az ideológiai és érzelmi okokat,- a tényfeltáró bizottság nevében a közvéleménnyel annak elnöke, alelnöke, vagy a bizottság által megbízott tagja fog értekezni.3 A Tényfeltáró Bizottságnak 13 tagja volt, akik mindannyian Vajdaság AT Képviselőházának képviselői voltak. Összetétele párthovatartozás alapján meglehetősen tarka volt. A bizottságban képviselőiken keresztül a következő pártok képviseltették magukat: a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt (SZKDP), az Új Demokrácia (ÚD), a Szociáldemokrácia (SZD), a Vajdasági Demokratikus Reformpárt (VDR), a Demokrata Párt (DP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártja (VMDP), a Szerbiai Demokrata Párt (DSZSZ), a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A bizottság elnökéül Vajdaság AT Képviselőháza dr. Dragoljub Zivkovié (SZKDP) professzort nevezte ki, helyetteséül a bizottság saját soraiból Milan Miciéet választotta.4 A bizottság munkájának első éve legnagyobb részben a bizottság munkamódszerének kidolgozásához kötődött, a kutatás megszervezéséhez és annak a tudományos intézménynek a felkutatásához, amely sikeresen dolgozhatott a meghatározott feladaton. Az első választás az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszékére esett, de már a kezdetektől a projekt lebonyolítójául a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiát (SZTMA) javasolták. A Történelem Tanszék kezdetben vállalta a projekt irányítását, de amint a tanszék által a bizottsághoz eljutatott javaslatból is kiderült, célul a magas szakmai színvonalú tudományos kutatást tűzték ki, melyhez szilárd anyagi hátteret igényeltek, illetve azt, hogy az eredményeket egy átfogó, részletes monográfiában jelentessék meg.5 A Tényfeltáró Bizottság tagjai elvben elfogadták, hogy a projekt le2 Ua. 3 Ua. 4 A Vajdaságban 1941 és 1945 között történt események valósághű feltárására alakult Tényfeltáró Bizottság 2001. április 2-án Újvidéken megtartott 4. ülésének jegyzőkönyve. 5 A Vajdaságban 1941 és 1945 között történt események valósághű feltárására alakult Tényfeltáró Bizottság 2001. február 22-én megtartott 3. ülésének jegyzőkönyve. 90
