Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
PÁL TIBOR: AZ IGAZSÁG ÚTJÁN. AZ 1941-TŐL 1948-IG TARTÓ IDŐSZAKBAN TÖRTÉNT ESEMÉNYEK VALÓSÁGHŰ FELTÁRÁSÁRA ALAKULT TARTOMÁNYI TÉNYFELTÁRÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL
bonyolítója az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszéke legyen, de amikor a részletes pénzügyi terv is megérkezett a szükséges pénzeszközökről, amelyet a bizottság negyedik ülésén a tanszék akkori vezetője, dr. Ranko Koncár professzor ismertetett, a bizottság egyes tagjai egyet nem értésüket fejezték ki, vitatták a Történelem Tanszék illetékességét, felvetették a tanszék munkatársainak párt- és ideológiai elkötelezettségét elfelejtve azt, hogy egy tudományos intézményről van szó.6 A gyanúsítások és vádaskodások miatt a Történelem Tanszék visszalépett, és a Tényfeltáró Bizottság projekt-lebonyolító nélkül maradt. A Történelem Tanszék javaslatának elutasítása megnehezítette a bizottság munkáját, és hónapok teltek el a megoldás keresésével. A lapokban megjelentetett pályázati kiírásokra (2001 májusában) — melyben projekt-lebonyolítót kerestek —, nem jelentkezett egyetlen tudományos intézmény sem.7 Végül a bizottság úgy döntött, hogy maga lesz a projekt lebonyolítója, és maga fog munkatársakat, valamint kutatókat alkalmazni. így 2001 közepétől, de még inkább az év végétől, megkezdődött a kutatás és az adatok gyűjtése. A Tényfeltáró Bizottság munkája során kutatást végeztek a budapesti Hadtörténeti Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban, a zágrábi Állami Levéltárban, a Zsidó Áldozatok Múzeumában, a Genocídium Múzeumában, belgrádi Hadtörténeti Levéltárban és Jugoszlávia Levéltárában, Vajdaság Levéltárában, Újvidéken Vajdaság Múzeumában, Zombor, Szabadka, Nagybecskerek, Nagykikinda, Ruma, Mitrovica, Versec, Fehértemplom stb. levéltáraiban és múzeumaiban.8 A hivatalos intézményekben végzett kutatások mellett a megbízott kutatók kérdőívek alapján a terepen is gyűjtöttek adatokat magánszemélyektől.9 A fent említett intézmények közül egyesekkel az év folyamán megbízható együttműködés alakult ki, melyek közül kiemelkedett a Vajdasági Múzeum, ahol a projekt számára összegyűjtött adatok és anyag bázisa összpontosult. Fennállása és tevékenysége során a Tényfeltáró Bizottság kapcsolatot létesített a Duna-menti Svábok németországi szervezeteivel, melyekkel termékeny együttműködés alakult ki. A bizottság tevékenysége során 130 ezer kérdőívet töltöttek ki, amelyek közül a Vajdasági Múzeum szakembereinek ellenőrzését 90 ezer „élte túl”. A Tényfeltáró Bizottság munkája során bebizonyosodott, hogy az ártatlan emberek megfélemlítése, meghurcolása, kivégzése nem csupán az 1941 és 1945 közötti időszakra volt jellemző, mivel kimutatható, hogy egészen 1948-ig előfordultak hasonló esetek. A különböző táborok működése megkönnyítette a polgárokkal szembeni indokolt vagy többnyire indokolatlan fellépést — elsősorban a németek és a magyarok számára — hozták létre ezeket a Vajdaságban (pl. Apatin, Palánka, Verbász, Szeghegy, Újvidék, Hódság, Zombor, Szabadka, Szentfülöp, Tiszaistvánfalva, Gádor, Körtés, Tiszatarros, Aracs, 6 A Vajdaságban az 1941 és 1945 között történt események valósághű feltárására alakult Tényfeltáró Bizottság 2001. április 2-án Újvidéken megtartott 4. ülésének jegyzőkönyve 7 A Vajdaságban 1941 és 1945 között történt események valósághű feltárására alakult Tényfeltáró Bizottság 2001. május 14-én, május 21-én és június 12-én megtartott 5., 6. és 7. ülésének jegyzőkönyvei. 8 PÁL Tibor: Jelentés a budapesti levéltárakban végzett kutatásokról. Újvidék, 2001. augusztus 27. A Vajdaságban 1941 és 1945 között történt események valósághű feltárására alakult Tényfeltáró Bizottsága 2001. november 19-én megtartott 9. ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a bizottság 9. és 10. ülése közötti munkáról; A vajdasági múzeumokban és levéltárakban tett 2001. évi látogatás áttekintése. 9 Az áldozatok adatainak összegyűjtésére szolgáló kérdőív; A Vajdaságban a II. világháború (1941- 1945) áldozatainak állított emlékművek összeírása. A kérdőíveket szerb és magyar nyelven állították össze. 91
