Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
MOLNÁR TIBOR: A ZENTAI NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE 1944 OKTÓBERÉBEN
A városi oktatási intézményekről a Népfelszabadító Bizottság október 14-ei ülésén tárgyaltak. Vujovic megbízott beszámolóját meghallgatva a bizottság a következő határozatot hozta: „...Vujovic elvtárs beszámolóját a mind a nyolc osztályra kiterjedő gimnáziumi tanfolyam megindítására a Bizottság elfogadja, és elrendeli, illetve úgy határoz, hogy hívassanak fel az összes tanulók, tekintet nélkül nemzetiségükre.“ A megbízott igazgató személye nem hagyott kétséget az iránt, hogy a bizottság a délszláv államiság talaján áll, de a Jugoszláv Királyság korábbi oktatáspolitikáját nem kívánja követni: minden tanulót felhív, tekintet nélkül nemzetiségükre. A határozat további része még inkább kidomborítja az új hatalom osztályjellegét: „...A gimnáziumban előadandó tantárgyak tekintetében a Bizottság határozata az, hogy a német nyelv helyett az oroszt kell bevezetni. A hittanoktatást és a történelmet a további utasításokig az összes iskolákban beszüntetik. A latin nyelv is elesik, mint tantárgy.” Mivel azonban a gimnázium épületét — akár csak az I. világháború idején — kórháznak rendezték be, a tanítás csak december 11-én kezdődhetett meg.23 A Népfelszabadító Bizottság október 16-án megtartott ülésén szóba kerül, hogy a város körüli tanyavilágban elszaporodott a fosztogatás, lopás. Ennek megakadályozása céljából elrendelték, hogy a népi milícia (sic!) a Vörös Hadsereg helyben állomásozó alakulatának segítségével napi ellenőrzéseket, terepbejárásokat hajtson végre. Ez arra enged következtetni, hogy az említett bűncselekményekben szovjet katonák is részt vehettek...24 A bizottság október 18-án megtartott ülésén már meglehetősen komoly döntéseket hozott. Felmerült, hogy a városi kassza üres, és biztosítani kell az intézmények működéséhez szükséges pénzt. Ennek érdekében az adóhivatalt utasítják, hogy kezdje meg a polgárok adóhátralékainak behajtását. A bizottság döntött a megszállás nyomainak eltüntetéséről. A magyar hatóságok által kinevezett hivatalnokokat állásukból felfüggesztették. A nyilvános feliratokat kizárólagosan „állami nyelven” lehetett kiírni. A lakosságot kötelezték kék-fehér-piros jugoszláv zászlók készítésére: a fehér mezőben ötágú vörös csillaggal...25 A NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG A KATONAI KÖZIGAZGATÁS IDŐSZAKÁBAN (1944. OKTÓBER 20-31.) Az 1931-es népszámlálás szerint a Bácska és a Bánság területén 343 ezer német és 413 ezer magyar lakos élt. 1941-ben az 1920-1941 között betelepített délszlávokat kitelepítették a Bácskából. 1944 októberére a németek egy része elmenekült, a becslések szerint 200 ezren maradtak ezen a területen. A magyarok közül 40 ezerre tehető azok száma, akik úgy döntöttek, hogy nem várják be a Vörös Hadsereget — ezeknek jelentős részét az 1941/4223 24 25 DOBOS JÁNOS: A zentai gimnázium száz éve (1876-1976). Zenta, 1998. 51-52. TLZ F. 121. 1. kötet, 10. TLZ F. 121. 1. kötet, 12-13. 69
