Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)

A. SAJTI ENIKŐ: A MAGYAROK ELLENI PARTIZÁN MEGTOLÁS A DÉLVIDÉKEN: A TÖRTÉNETÍRÁS EREDMÉNYEI ÉS KÉRDŐJELEI

A jugoszláviai kisebbségek történetéről pár éve fontos monográfiát közlő Zoran Janjetovic belgrádi történész például egy magyarul is olvasható tanulmányában logikai úton próbálja megközelíteni a problémát. Mint írja, „nehéz elhinnünk”, hogy az ártatlanul kivégzett magyarok száma meghaladta a „főbűnös ” német kisebbség kivégzett áldozatainak számát, ami bizonyítottan 10 ezer körül mozgott (a táborokban ennek a többszöröse, mintegy 50-60 ezer német pusztult el az éhség és a járványok következtében).39 A második világháború alatti és utáni partizán megtorlásokról az utóbbi időben Michael Portmann osztrák történész jelentetett meg több tanulmányt, illetve monográfiát.40 Portmann-nak a magyar veszteségek kapcsán mindössze egy már Kásás által is látott forrást sikerült tanulmányoznia, a Vajdasági Levéltárban található, a vajdasági háborús bűnöket megállapító bizottság által összeállított 1686 nevet tartalmazó nyilvántartási jegyzéket, amelyből 1000 áldozat magyar, 211 csetnik (azaz szerb), 468 horvát, 65 fő pedig egyéb nemzetiségű, főként orosz fehéremigráns. Ez a lista véleménye szerint sem tükrözi a megtorlás magyar áldozatainak valós számát, és a Kásás által valószínűsített 5 ezres adatot tartja elfogadhatónak. Ekkehard Völklre hivatkozva utal arra is, hogy a vajdasági magyarok 7,5 %-a, mintegy 30 ezer fő közvetlenül a háború után megjárta a munkatáborokat, illetve a börtönöket.41 42

S végül e historiográfiai összefoglaló végén feltétlenül szólnunk kell a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának 2000. december 11-i határozata alapján a Vajdaság második világháborús veszteségeinek kutatatására létrehozott bizottság munkájáról. A Képviselőház határozata szerint a bizottság létrehozásának célja az volt, hogy a jövőben elkerüljék „az ezekkel az eseményekkel történő rosszindulatú napi politikai manipulációkat” 42 A munkába bevonták a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiát is, a munkálatokat Dragoljub Zivkovic akadémikus vezette. A bizottság sok éves kutató munkájának eredményét ebben az esztendőben elektronikus kiadásban, összesen kilenc kötetben tették közzé, amely sajnos csak szűk politikai és szakmai körökben érhető el. Az első kötet nyolc tanulmányt tartalmaz, köztük e sorok írójának tanulmányát is, amelyek részletesen, a Vajdaság egészére és egyes területeire lebontva (Bácska és Baranya, Bánát, Szerémség) elemzik a háború alatt különféle megtorlás áldozataivá váló vajdaságiak adatait, illetve a megtorlások nemzetközi, elsősorban magyarországi visszhangját. A kötetet a Nenad Mauric által készített szemléletes statisztikai táblázatok, diagrammok zárják, szám szerint hatvan (!), amelyek korcsoportok és nemek

39 Zoran Janjetovic: A német és a magyar kisebbség kiűzése a Vajdaságból a második világháború végén. Regio, 2003. 1. sz. 103.

40 Ezek közül különösen lásd Michael Portmann: Communist Retaliation and Persecution on Yugoslav Territory during and after WWII (1943-1950). Tokovi istorije, 2004. 1-2. sz. 45-74. és UŐ: Die Kommunistische Revolution in Der Vojvodina 1944-1952. Wien, 2009.

41 Michael Portmann: Communist retaliation and persecution... 65-66.; Portmann Ekkehard Völkl: Der Westbanat 1941-1944. Die deutsche, die ungarische und andere Volksgruppen. München, 1991. c. munkájának 189. oldalára hivatkozik. A táborokba zárt magyarok számáról egyébként mindmáig egy hivatalos adat áll rendelkezésünkre. Eszerint 1945 májusában, amikor már jórészt befejeződött a jugoszláviai németek Szovjetunióba hurcolása, illetve kitelepítése, a 75 128 német mellett 3779 magyart tartottak fogva az internáló táborokban. Az 1943 és 1950 között különböző megtorlásoknak kitett katonai és civil áldozatok számát Portmann 180 ezerre teszi , ebbe a számba tehát egyebek mellett nem számítja bele az 1942 januári újvidéki és délbácskai razzia zsidó és szerb áldozatainak számát. Uo. 74.

42 Dragoljub ZivkoviÖ: Rád na projektu stradanje stanovnika AP Vojvodine 1941-1948. In: Na putu ka istini. Növi Sad, 2009. (elektronski opticki disk) 1.

22