Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)

A. SAJTI ENIKŐ: A MAGYAROK ELLENI PARTIZÁN MEGTOLÁS A DÉLVIDÉKEN: A TÖRTÉNETÍRÁS EREDMÉNYEI ÉS KÉRDŐJELEI

vizsgálását, a belügyminisztérium bevonásával állami bizottságot hoztak létre a tömegsírok felkutatásra, és nagy erőkkel folyik az áldozatok azonosítása is. Sőt. 2005-ben Szlovénia Levéltárából előkerült bizonyítékok alapján vádat emeltek Mitja Ribicié volt szlovén politikus, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (jugoszláv kormány) és a jugoszláv Kommunisták Szövetsége volt elnöke ellen, aki közvetlenül a háború után az ÓZNA magas rangú tisztjeként több mint 200 fogságba esett horvát sorkatona (domobrán) és civil ítélet nélküli kivégzését írta alá.28 29 A ma Szlovéniához tartozó, 1941 után Magyar- országhoz csatolt, így a visszacsatolt Délvidék fogalmába tartozó Mura menti területek magyar áldozataira vonatkozóan nincsenek adataink. Az ezzel kapcsolatban megjelent egyetlen kötet néhány megrendítő visszaemlékezést közöl a magyar katonaság szlovének és a partizánok magyarok elleni megtorló akcióiról, magyar és szlovén nyelven, de erre a kérdésre a kötet szerkesztői nem térnek ki.30

Annak ellenére, hogy a fent említett dokumentumkötetekbe a zágrábi Történeti Intézet munkatársai bevallottan horvát szempontból válogatták a forrásokat, a közzétett mintegy háromszáz irat alapján máris általában érvényes következtetéseket vonhatunk le a tisztogató akciók országos jellege, mikéntje, intenzitása, célja vonatkozásában is. Hiszen a háború után Jugoszlávia, mint ismeretes, ismét egységes államként működött, területe egységes belügyi igazgatás alá tartozott. E források egyértelműen azt bizonyítják, hogy racionális érvek alapján ma már nem vitatható: a tisztogató akciókat országszerte központilag, a legfelső katonai-politikai körökben tudatosan tervezték meg és irányították. A kegyetlen, válogatás nélküli megtorlás célja a háború utolsó szakaszában minden lehetséges és feltételezett ellenség megsemmisítése, a politikai ellenfelek hatalomból történő kiszorítása, illetve a gyenge új állami szervek félelem pszichológiájával történő megszilárdítása volt. (A szerbiai szakirodalom ennek kapcsán egyenesen ún. erdei pszichózisról ír.) Az ÓZNA egységei Jugoszlávia egész területén személyesen Aleksandar Rankovic belügyminisztertől, az ÓZNA vezetőjétől kaptak erre parancsot, a politikai és az osztályellenség, a hadifoglyok és civilek, a kollaboránsok, az usztasák, a csetnikek, a németek és magyarok stb., vagyis az aktív partizánokat leszámítva az ország bármely népéhez, nemzetiségéhez, a társadalom bármely rétegéhez tartozó „nép ellenségeivel” történő drasztikus leszámolásra, a bírói ítélet nélküli, minél rövidebb idő alatt végrehajtandó tömeges kivégzésekre. Mint Rankovic egyik 1945. május 15-én az ÓZNA horvátországi vezetőihez intézett táviratában írta, elégedetlen az ottani belügyi szervek tevékenységével, mivel a Zágráb felszabadítása óta

28 http: //www. rtvslo. si/slovenij a/mitja-ribicic-oveden-za-genocid/37066, valamint

www.prah.net/slovenija/justice/ribicic/index.htm A szlovéniai megtorlásokra újabban lásd Tadija TominSek Rihter: The victims of the Second World among the Sloveniens in the hinterlands of Goritia and Triest. Contributions to Contemporary History (Ljubljana) 2003. 2. sz. 5-63.; Jera Vodusek Staric: Kako su komunisti osvojili vlast 1944-1946. Zagreb, 2006.; MlLKO MIKOLA: Delo kot kazen. Izrekanje in izvräevan- je kazni prisilnega, poboljsevalnega in druzbeno koristnega dela v Sloveniji v obdobju 1945-1951. Zdodovinski arhiv Celje. 2002.; UŐ: (ubral in uredil) Dokumenti in pricevanja o povojnih koncentracijskih taboriscih v Sloveniji. II. del. Studijski centar zarodno sprav, Ljubljana, 2008.; Mitja Ferenc: Secret World War Two mass graves in Slovenija. In: Crimes Commited by Totalitarian Regimes. Editor PETER Jambrek. Ljubljana, 2008. 155-161.; Milko Mikola: Comunist repression of „interior enemies” in Slovenia. Uo. 161-173.

30 Miért? Zakaj? Lendavski zvezik, Lendvai füzetek 16. Szerkesztő bizottság: Silvija KulCar, Mira UNGER, DR. Bence Lajos, GÖNCZ LÁSZLÓ. Lendva, 1998. A kötet csak az 1941-ben Sárvárra internált szlovének névsorát közli, a magyar áldozatokét nem. 34-48.

18