Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
A. SAJTI ENIKŐ: A MAGYAROK ELLENI PARTIZÁN MEGTOLÁS A DÉLVIDÉKEN: A TÖRTÉNETÍRÁS EREDMÉNYEI ÉS KÉRDŐJELEI
azt a hozzá délvidéki menekültek által eljuttatott beszámolót is, amelyben a feljegyzés ismeretlen szerzői drámai módon ecsetelték a jugoszláviai magyarok helyzetét, illetve azért bírálták a magyar kormány békeelképzeléseit, mert nem akarnak területi követeléseket támasztani Jugoszláviával szemben. Közismert, hogy Mindszenthy 1945 októberében drámai hangú pásztorlevélben tiltakozott a szlovákiai magyarok, valamint a magyarországi németek kitelepítése ellen, a jugoszláviai magyarok kapcsán azonban elégségesnek tartotta eljuttatni a kormányhoz a hozzá intézett jelentéseket, amelyhez mindössze egy meglehetősen rövid és semleges hangú kísérőlevet mellékelt csupán.12 13 14 15 E feljegyzés készítői 50-60 ezerre becsülték az áldozatok számát. Egy korábban, 1945. október 16-án a külügyminisztérium számára békeelőkészítés céljából készített elemzés 40 ezerre tette az áldozatok számát, egy novemberben készült iratban pedig azt olvashatjuk, hogy „állítólag” 20 ezer magyart végeztek ki a partizánok. Mindszenthy hercegprímás 1946 júliusában juttatta el Gyöngyösi János külügyminiszterhez egy délvidéki küldöttség által személyesen hozzá eljuttatott „Magyar sors a Délvidéken” illetve „A Jugoszláviában élő magyarság helyzete igaz megvilágításban” című anonim jelentéseket. Ennek készítői 50 ezerre tették a kivégzett magyarok számát, és 30 ezer deportáltról tudósítottak. Külön is utaltak a bezdáni magyarok kivégzésére, Csurog és Zsablya magyar lakosságának deportálására, és Reök Antal volt szabadkai főispán tragikus halára. Mint a jelentésben olvashatjuk: „Dr. Reök Andor volt szabadkai főispánt átcsalták és pár hét múlva az újvidéki báni palota erkélyéről ledobták. Dr. Bogner József lapszerkesztőt hosszas kínzás után kivégezték. A torontáloroszi plébánost Tito Gestapója a pincében agyonverte, Virág István 84 éves horgosi apátplébános a kivégzés helyén szörnyethalt, Varga Lajos moholyi plébánost kocsi után vonszolták kilométereken, míg ki nem szenvedett. Ezután holttestét megcsonkították. Köves István mozsori lelkészt magyar területről hurcolták le Újvidékre. ”’3 Hírt hoztak a vrdniki bányában szabotázs vádjával kivégzett magyarokról, és megemlítették az újvidéki hírhedt „rabszolga piacot” is. „A táborba hajnali 5 órakor menetbe állnak külön- külön a férfiak és nők. 1/2 6-kor kilépnek a munkaadók elé. Válogatnak köztük és elviszik őket. Jönnek olyan munkavállalók, akik már csak lányokat, nőket keresnek. Ezek a munkaadók rendesen egyik vagy másik katonaságból valók. Szörnyű nagy a vérbajosok száma. Április vége felé hajnali 1/2 4-kor katona jött a táborba a nők hálótermébe, kiválasztott magának egy lányt azzal, hogy ’csak két órára van szükségem rá! ’ Valóban, 6 órakor félholtan vánszorgott vissza. (...) Felszentelt papokat W. C. tisztításra, hónapokon keresztül nyers ló-, marha-és disznóbőr sózására használnak. Misézniük, betegeket szentségekkel ellátniok (mivel ez reakciós munka), sőt utcára menniök nem szabad. ”H E megrázó információkat tartalmazó iratokat a külügyminisztériumból Rex József délszláv referens, későbbi belgrádi követségi titkár a következő megjegyzéssel küldte át a miniszterelnökségre: „Mindent összevetve a magyarság helyzete Jugoszláviában nem fényes, de számításba kell venni, hogy sokkal rosszabb is lehetett volna. ”'s 12 MOL KÜM XIX-J-l-a-IV-109-1981/Bé-1946. 55. doboz 13 Uo. 14 Uo. 15 Uo. Rex József (1920-?) jugoszláv kommunista kifejezetten a szovjetek nyomására került a külügyminisztérium állományába 1945 tavaszán, majd a belgrádi magyar követségen beosztott diplomataként dolgozott 1947-1948-ban. A Rajk-per kapcsán letartóztatták és hűtlenség vádjával első fokon életfogytiglani fegy13
