Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
SLOBODAN BJELICA: A KOMMUNISTA HATALOM ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS VAJDASÁGBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI ELSŐ ÉVEKBEN
helységekben is, ahol nem ismerik” Dobrivoje — Baja Vidic arra figyelmeztetett, hogy „szerémségi bajtársaink úgy gondolják, hogy a horvátokkal kapcsolatos kérdést a Népvédelmi Osztály révén lehet megoldani!”. Zarko Veselinov reményét fejezte ki, hogy a pártnak mégis sikerül megoldania ezt a problémát, és lakonikusan rámutatott a szerémségi nemzeti türelmetlenség gyökerére: „A szerbek harcoltak, a horvátok nem. Az ellenszenv még onnan ered. ”9 Nem egészen egy hónappal később ez a testület, többek között, határozatott hozott arról, hogy szigorúan meg kell valósítani az ellenőrzést és támogatást kell nyújtani a szerémségi pártszervezeteknek „az egyes szervezetekben jelentkező soviniszta törekvésekre vonatkozóan.” Ezzel kapcsolatban egész Vajdaság területén erősíteni kell a soviniszta jellegű hibák elleni harcot hasznosítva a szerémségi tapasztalatokat (nem elvont propagandát a sovinizmus elleni harchoz, hanem a hibák konkrét kiküszöbölését).10 11 A Tartományi Pártbizottság tagjai a soviniszta tevékenységnek sokkal komolyabb megjelenési formájáról, az ún. keresztesek megjelenéséről értesültek Szerémség területén már szeptemberben.11 A Népvédelmi Osztály ugyanis jelentésben kitér arra, hogy „komoly” formát öltött a keresztes mozgalom, amely szervezetileg összekapcsolódik. Bázisa az usztasa irányultságú tömegekben volt. Mint szervezetet, felszámoltuk, vezetőjüket Ivi- ca Popiéot likvidáltuk. A keresztes szervezetek terepen tevékenyek, különösen az iskolákban”.12 Azt, hogy abban az időben létezett sovinizmus a horvátok között, azt a KP Újvidéki Helyi Bizottságának jelentése is bizonyítja. E jelentés szerint a magyarok között a Katolikus egyház hatásának ellenére a soviniszta tendencia lanyhult. Leszögezék azonban, hogy „Péterváradon, a horvátok közt sokkal nagyobb a sovinzmus mint a városban a magyarok közt.” Végül megállapították, hogy „a helyzet a szlovákok közt a legjobb”. Az Újvidéki körzeti bizottság jelentése szerint a Sajkásgyörgye környéki ruszinok közt észleltek soviniszta jelenségeket. Hangsúlyozták az egyház negatív befolyását a magyarokra, de más népekre is „általánosságban a különböző nemzetiségű papok a nemzeti gyűlölet szítói”. A Zombori Körzeti Bizottság is figyelmeztetett, hogy a papok nem csak a népek között, hanem egy nemzetiségen belül is megoszlást váltanak ki, erre példaként a szelencsei szlovákok esetét hozta fel, mivel abban az időben a katolikusok és protestánsok közötti a viszony nagyon kiéleződött. Egyidejűleg megállapították, hogy bizonyos soviniszta jelenségek ellenére is a helyi szlovákok meglehetősen ragaszkodnak az új hatalomhoz.13 1947 végén a Tartományi Pártbizottság szervei észlelték hogy egyes „telepes járásokban” a pártvezetők némelyikénél fejlett sovinizmus uralkodik, „ami abban nyilvánul meg, hogy a párszervezetből eltávolítják a nemzeti kisebbségek tagjait, vagy nem gon9 VL, fond 334. a Tartományi Pártbizottság 1946. június 25. ülésének jegyzőkönyve. 10 VL, fond 334. a Tartományi Pártbizottság 1946. július 23. ülésének jegyzőkönyve. 11 A keresztesek a Független Horvát Államnak a felszabadulás után hátramaradt fegyveres erőiből jött létre. Ustasa beállítottságúak voltak és kapcsolatban álltak a nyugati országok titkosszolgálataival, akik gerillaharcosként számítottak rájuk egy külföldi intervenció esetében. ZDENKO RadeliC: Horvátország Jugoszláviában 1945-1991. Zagreb, 2006. 128. 12 VL, fond 334. a Tartományi Pártbizottság 1946. szeptember 10. ülésének jegyzőkönyve. 13 VL, fond 334, a körzeti pártbizottságok titkárainak a Tartományi Pártbizottságban 1946. szeptember 28. megtartott tanácskozás jegyzőkönyve. 107
