Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZERVEZÉSI SZABÁLYRENDELETÉNKE TÖRTÉNETÉHEZ
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZERVEZÉSI SZABÁLYRENDELETÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Miként a tanulmány III. fejezetének 1. §-ában említettük, az újabb városi (törvényhatósági) szervezési és működési szabályrendelet Hódmezővásárhelyen a mindenkori polgármesterek és főjegyzők replikái ellenére sem készült el 1920 és 1944 között, noha arra mind a jogbiztonság, mind a jogfejlődés szempontjából szükség lett volna — főként az 1929. évi reformok után. Soós István polgármester és a tanács 1920-tól folytonosan szorgalmazta a munkálatok elvégzését, ám az iratok alapján úgy tűnik, hogy ők maguk is érezték az ezzel összefüggő nehézségeket, melyeket részint az intézményi változások (különösen a rendőrség államosítása, a VIII. tanácsi ügyosztály megszervezése),26 részint a közszolgálati státuszrendezés27 és ezzel az alkalmazható tisztviselők számának állandó — s a takarékossági program (1923. évi XXXV. te.) miatt kényszerű — változtatásai jelentettek. Medveczky Imre főjegyző így több alkalommal is haladékot kért, amelyet kezdetben a tanács türelmesen engedélyezett, később azonban mind rosszallóbban sürgette, hogy a főjegyző az átdolgozásnak „okvetlen” tegyen eleget.28 Noha az új szervezeti szabályok végül sohasem készültek el, közbenső előrelépések olykor mégis történtek. 1926. április 23-i jelentésében például a főjegyző tudatta a tanáccsal, hogy az 1913. évi működési szabályrendelet szövegét az időközben bekövetkezett változások átvezetésével hatályosította.29 Az eredmény elnyerhette a tanács helyeslését, mivel két évvel később — az újabb státuszrendezést követően —, 1928. május 5-én hasonló utasítást adott Endrey Béla főjegyzőnek, aki a jelentését, valamint a kiigazított szöveget az 1928. szeptember 15-i tanácsülésen terjesztette elő. Sajnálatos módon az említett évi tanácsülési jegyzőkönyveket nem sikerült felkutatnunk, azonban az elintézett iratok jegyzékéből tudható, hogy az említett napon a tanácsban az elnöki teendőket Fejérváry Bertalan látta el, Szathmáry Ferenc tb. aljegyző vezette az elveszett jegyzőkönyvet; illetve hogy rajtuk és Endrey Bélán kívül még Nagy Gábor, Simon József és Juhász Mihály tanácsnokok voltak jelen.30 26 Főjegyzői iratok. 16559/1920. t. ü. sz. (139/i/fj./1920.) E már hivatkozott utasítás hátoldalán olvashatjuk például, hogy a főjegyző a városi elöljáróság megszervezésének miniszteri jóváhagyásáig eleve elhalasztotta az átdolgozás teljesítését (1921. január 8.). Miként bemutattuk, a belügyminiszter az elöljáróság felállítását nem hagyta jóvá, hanem a VIII. ügyosztály megszervezését javasolta helyette (319/1944. iratcsomó). 27 Pl. Főjegyzői iratok. 464/1921., 515/1921., 28/1923., 280/1923., 672/1925., 1218/1925., 343/1926. számú V. ügyosztályi iratok. 28 Pl. Főjegyzői iratok. 146/1922., 242/1922., 741/1922. számú V. ügyosztályi iratok. 29 Főjegyzői iratok. 343/1926. számú V. ügyosztályi irat. 30 CSML HL IV. B. 1405/a. 72. kötet. 1928. szeptember 15. 253
