Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZERVEZÉSI SZABÁLYRENDELETÉNKE TÖRTÉNETÉHEZ
A tanács aznap a 19.787/1928. számú határozatával jóváhagyta a főjegyzői jelentést, és utasította a városi kiadóhivatalt, hogy a szervezési szabályrendelet ekként szö- vegezett és egyúttal rendelkezésére bocsátott példányából — az 1926 folyamán beszerzett sokszorosító géppel — további ötven példányt állítson elő. Egyben felhatalmazta a tanács a főjegyzőt a szükséges alapanyagok — négyezer ív papiros és nyolcvan ív viaszlap — beszerzésére. Sürgős lévén a feladat, a tanács a sokszorosítást végző tisztviselőt előre mentesítette az egyéb teendői alól. Az ekként többszörözött szabályzatot a főjegyzőnek kellett szétosztania a törvényhatósági szervek között.31 Jelen függelékben az 1913. évi — a belügyminiszteri észrevételek alapján 1918- ban kismértékben módosított — szervezési szabályrendeletnek ezt, az 1928-ban hatályosított és sokszorosított változatát közöltük szöveghűen,32 mivel e dokumentum tekinthető a második törvényhatósági törvény időszaka (1886-1929) utolsó s egyben legteljesebb belszervezeti szabályzatának, mely tartalmazza az addig elért elméleti és főként gyakorlati városigazgatási eredményeket. A szabályrendelet szövege ugyanakkor teljesen hatályosnak mégsem tekinthető: az áttanulmányozásakor egyértelműen kitűnik, hogy csupán a leglényegesebb változásokat vezették keresztül az eredeti normaszövegen. így található benne utalás az 1925. évi XXVI. (választójogi) törvénycikkre, az önkormányzati testületek háztartását is érintő 1927. évi V. te.-re, valamint az örökösödési eljárás reformjáról szóló 1927. évi IV. te.-re, illetve annak 1928-ban kiadott végrehajtási rendeletére, mindazonáltal a benne hivatkozott jogszabályok és törvényhatósági bizottsági határozatok túlnyomó része 1918 előttről származik — még azon esetekben is, midőn az 1928-ig eltelt évtizedben az oda vonatkozó jogszabályokat már módosították. Például a szövegben a pénzösszegekre és értékhatárokra történő hivatkozásoknál kivétel nélkül mindenütt a korona pénznem szerepel, noha 1927-től a törvényes fizetőeszköz a pengő volt.33 Az is jellemző, hogy a VIII. tanácsi ügyosztály felállítását utólag, 111/A. szakaszként inkorporálták (iktatták be) a szövegbe, vagyis anélkül, hogy átszámozták volna a már meglévő jogszabályi helyeket. Ugyanakkor a városi rendőrkapitányságra vonatkozó részt helyesen — a rendőrség államosításának megfelelően — kihagyták, s a helyét az egyéb szervekre vonatkozó pótlásokkal töltötték ki. E szabályrendeletben egyszerre olvasható a múlt és az 1928. évi kívánatos jelen, mivel abban egymásra torlódott a dualizmus korának és az első világháborút követő évek bizonytalanságának a joganyaga. Ugyanakkor egyben annak — a jogi értelemben vett — legitimizmusnak is szép és jellemző bizonyítéka, amely az egész történelmi korszakot áthatotta és meghatározta Magyarországon — 1919 őszétől 1944 novemberéig. 31 Főjegyzői iratok. 415/1928. számú V. ügyosztályi irat (319/1944. iratcsomó), Tanács II. 19787/1928. t. ü. sz. irat (a hozzá tartozó 5673/928. sortári számon irat nem található). 32 A rendeletet az eredeti, 104 oldal terjedelmű, gépelt és a kiadóhivatal pecsétjével ellátott szövegnek megfelelően közöltük; azon csak a hiányos vagy éppen zavaró központozás miatt tettünk kisebb, kiigazító változtatásokat a könnyebb értelmezhetőség érdekében, egyszersmind ügyelve arra is, hogy a szövegezés tartalmi jelentése ezáltal sehol ne változzon meg. Forrás: Iratok II. 81. tétel. 33 A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925. évi XXXV. te. 254
