Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
gok).325 1937-ben ilyenből már kilenc létezett: a fegyelmi választmány, a gyámügyi fellebbviteli küldöttség, az adóügyi, a gazdasági, a népoktatási, az útügyi, a kisajátítási, a telepítési és a közegészségügyi albizottság. Korábban börtönügyi küldöttséget is működtetett.326 Mindegyiknek elnöke a közigazgatási bizottság elnöke vagy helyettese volt. A határozatképességükhöz az elnök és még legalább két tag jelenléte szükségeltetett. Minden albizottság állandó jelleggel bírt, de azokat évente újjá kellett alakítani. A közigazgatási bizottság joghelyzetének említett változása miatt estelegesen felmerülő hatásköri viták és összeütközések többségében a hatásköri bíróság, kisebb részében a minisztérium hozhatott döntést.327 f) A városi tanács és az ügyosztályok 1929-ig A tanács a városi törvényhatóság végrehajtó közege volt úgy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat körében, egyszersmind önálló közigazgatási hatóság mindazon ügyekben, amelyek a törvények vagy szabályrendeletek szerint első vagy másodfokban illetékességéhez tartoztak, és melyek sem a közgyűlésnek, sem más hatóságnak nem voltak fenntartva. Felelősség mellett a közgyűlés határozatai szerint vezette és intézte a város gazdasági ügyeit: gondoskodott a városi vagyon, javak és jövedelmek kezeléséről, hasznosításáról, nyilvántartásáról, a törvényhatóság felügyelete alatt lévő pénztárak és alapok szabályszerű kezeléséről; utalványozási feladatokat látott el, valamint előkészítette az egyes ügyek közgyűlési tárgyalását. Kiemelt teendői közé tartozott a községi kötelékbe (illetőségbe) való felvétel és az abból való elbocsátás az 1886. évi XXII. te. szerint,328 a tankötelesek nyilvántartása, a törvényhatóság területén lévő egyesületek ellenőrzése,329 a kézizálogkölcsön-üzletek forgalmának és árveréseinek nyilvántartása, valamint a mezőgazdasági és mezőrendőri hatósági ügyek elintézése (kivéve a kihágásokat) első fokon. Másodfokon járt el a cseléd, a kórházi gyógyköltségi, a kihágási, az ipari, a tolonc és az állategészségügyi kártalanítási ügyekben. Engedélyt adott színi előadások tartására, megválasztotta az adóösszeíró bizottság tagjait, a középítkezéseket foganatosította, felügyelt a város épületeire, a magánépítkezésekre engedélyt bocsátott és hatósági bizonyítványokat állított ki; kezelte a szegényügyet, intézkedett azon városi utak karbantartásáról, amelyek nem tartoztak a közutak325 Csizmadia 1968, 126-136. p.; Am. kir. minisztérium 1930. évi 7890. M. E. számú rendelete a közigazgatási bizottság különleges alakulatairól. MRT 1930. Bp., 1930. 842-845. p. 326 A m. kir. minisztérium 1930. évi 7890. M. E. számú rendelete a közigazgatási bizottság különleges alakulatairól. MRT 1930. Bp., 1930. 842-845. p., A m. kir. minisztérium 1936. évi 6600. M. E. számú rendelete a közigazgatási bizottság különleges alakulatairól szóló rendelet módosításáról. MRT 1936. Bp., 1937. 1254. p., Meznerics-Torday 1937, 60-61. p. 327 Lásd a hatásköri bíróságról szóló 1907. évi LXI. te., valamint a hatásköri bíróság hatáskörének ki- terjesztéséről és szervezetének módosításáról szóló 1928. évi XLIII. te. rendelkezéseit! 328 A községekről szóló 1886. évi XXII. te. 3-20. §§. 329 A m. kir. belügyministernek 1873. ápr. 29-én 1394. sz. a. kelt [...] rendelete az egyesülések ellenőrzése tárgyában. MRT 1873. Bp., 1873. 131-134. p. 77
