Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
közigazgatási tisztviselők fegyelmi eljárásában,318 a közutak fenntartásában319 és a mezőrendőrségi ügyekben.320 A bizottság ügyvitelét és szervezetét részletesebben egy 1877-ben kiadott szabály- rendelet határozta meg. Ez rendelkezett a hatáskörről, az iktató hivatalról, a határozatok előkészítéséről, a bizottsági ülésekről, a kiadóhivatalról, az irattárról, a fellebb- vitelről, a hivatalos pénzkezelésről és a fegyelmi választmány ügyrendjéről.321 Később miniszteri rendelet szabályozta az ügyvitelének részleteit.322 Az 1929. évi közigazgatási reform hatályba léptével megszűnt a közigazgatási bizottság számos feladatköre: általában az elsőfokú hatósági jogköre, és attól kezdve a korábban odatartozó ügyekben — amelyekben valamely jogszabály elsőfokú hatóságként a közigazgatási bizottságot jelölte meg — első fokon a polgármester járt el; valamint fellebbviteli hatásköre, mely a kisgyűlésre és a polgármesterre szállt. így általában az elsőfokú belügyi, földművelésügyi (erdészeti, mezőgazdasági és mezőrendőrségi, telepítési, vadászati és vízügyi), kereskedelmi (kisajátítási, közúti és vámügyi, posta- és távírda-, valamint vasútügyi), népjóléti igazgatási és közegészségügyi, továbbá pénzügyi, vallási és közoktatási, végül igazságügyi igazgatási feladat- és hatáskörei kerültek át az említett szervekhez.323 Érintetlenül hagyták azonban a közigazgatási bizottság fegyelmi jogkörét s a fegyelmi választmányának első- és másodfokú hatáskörét; a gyámügyi fellebbviteli küldöttségének másodfokú hatáskörét; illetve a közigazgatási bizottság egyes különleges szerveinek mint elsőfokú hatóságoknak (gazdasági albizottság, telepítési, kisajátítási, börtönügyi, útügyi küldöttség) a hatáskörét. A bizottság ama különleges „alakulatait”, amelyeknek első-, esetleg másodfokú hatásköre a reformtörvény hatályba lépte után is érintetlen maradt, a kormány rendelettel állapíthatta meg, és egyben jogosult volt szükség esetében újabb különleges albizottságokat létesíteni (T1929 58. §).324 A másodfokú építkezési ügyek intézése céljából például 1933-ban törvényileg hoztak létre építési albizottságot (T1933 32. §), amelyet az 1937. évi városrendezési törvény is fenntartott. Ekként az 1929 után megtartott jogkörökbe illeszkedő feladatainak érdemét sem a plenáris ülésén, hanem rendszerint az említett albizottságaiban végezte (1931-től a gazdasági, népoktatásügyi, útügyi, kisajátítási, telepítési, közegészségügyi albizottsá318 A közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról szóló 1886. évi XXIII. te. 319 A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. te. 320 A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. te. és a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. évi II. te. 321 H.-M.Vásárhely törv. hat. joggal felruházott város közigazgatási bizottságának ügyviteli szabályai, 1877. Iratok I. 45. tétel. 322 A m. kir. belügyminister 1902. évi 127.000. számú rendelete. Ügyviteli szabályzat a közigazgatási bizottságok részére. MRT 1902. Bp., 1902. 1419-1491. p. 323 Ezeket részletesen felsorolja az 1929. évi XXX. tc.-hez készített hivatalos (miniszteri) indokolás: FHI27-31. IX. (286. szám). 488-493. p. Lásd még BezerÉdj István: A közigazgatási bizottság múltja és jövője. In: Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből. Emlékkönyv Némethy Károly születésének 70. évfordulójára. Szerk. Mártonffy Károly. Bp., 1932. 163-172. p. 324 A m. kir. belügyminiszter 1930. évi 42. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. törvénycikk hatósági fokozatokra vonatkozó és néhány eljárási szabályt megállapító rendelkezésének életbeléptetéséről és végrehajtásáról. (11)—(14). bekezdés. MRT 1930. Bp., 1930. 76-82. p. 76
