Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
közreműködése volt szükséges. A bizottság a felmerült nehézségek és akadályok elhárítása céljából intézkedett, így feloldotta a különböző végrehajtási közegek között előfordult összeütközéseket, kiadta a szükséges rendelkezéseket, ha pedig az elintézés a hatáskörén túlterjedt, felterjesztette az ügyet az illetékes miniszterhez. Kiemelt hatáskörébe tartozott a közadók kezeléséről szóló törvények310 értelmében az egyenes adók kivetése, beszedése, kezelése és behajtása, továbbá a közvetett adók, illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő kincstári és egyéb követelések érvényesítése. A közmunkáról szóló törvények311 szerint végrehajtotta a törvényhatóság területén lévő s a törvényhatóság kezelése alá helyezett utak és hidak építése és jó karban tartása érdekében szükséges intézkedéseket. Elrendezte a közmunkateher megállapításából eredő vitás kérdéseket, valamint felügyelt arra, hogy az építkezési közegek a teendőiket pontosan teljesítsék. A közigazgatási közegek által közvetetten felügyelt arra, hogy a népiskolákban oly tankönyvek, melyeket sem a kormány, sem a felekezeti iskolákat illetőleg jogosult hatóság nem engedélyezett, vagy a kormány kifejezetten tiltott, ne használjanak. Ellenőrizte, hogy a tanköteles gyermekek a törvény értelmében iskolába járnak-e, s hogy a tanítók fizetése rendesen kiszolgáltassák.312 Posta- és a távírda ügyekben részint saját előadóinak jelentéséből, részint más közigazgatási közegek vagy a törvényhatóság választott tagjainak előadásából felismert hibák és akadályok elhárításával foglalkozott, s e végből rendeleteket adott ki, ha pedig általános természetűek voltak vagy hatáskörét túlhaladták az ügyek, a földmívelé- si, ipari és kereskedelmi miniszterhez tett jelentést. Hozzá tartoztak a börtönök és fogházak állapotának, az ottani élelmezésnek és az egészségi viszonyoknak az ügyei is;313 a fegyelem mibenlétéről a királyi ügyész, valamint saját küldöttsége által szerzett tudomást, s a felmerült problémák elhárításáról intézkedett; oly hiányokra és „bajokra” vagy visszaélésekre nézve pedig, amelyekről maga nem intézkedhetett, az igazságügy-miniszterhez véleményes jelentéseket küldött. Jogában állt az is, hogy a polgári jog vagy a büntetőjog és a törvénykezés tekintetében szükségesnek látszó és a törvényhozás vagy rendelet útján eszközölhető intézkedések megtétele végett — szintén az igazságügy-miniszterhez — felterjesztést tegyen. Az árva- és egészségügyi teendőit külön szakági törvények állapították meg.314 Szintén egyéb jogszabályok határozták meg feladatait többek között a gazda és cselédek közti viszonyok,315 valamint a közegészségügy terén,316 a gyámsági ügyekben,317 a 310 A közadók kivetése, biztosítása és behajtása tárgyában alkotott 1868: XXL, 1870: VII., LIV., LV., 1871: LXIV., LXVI., 1872: XXXVIII., 1873: XXXIX., 1874: XL., 1876: XV., 1877: XVIIL, 1881: XLIV., 1889: XXVIII., 1896: XXVI., 1909: XI. te., 1920: XXIIL, 1923: VII., 1924: IV. törvénycikkek. 311 Lásd az 1870. évi XLII. te. 43. §-át, az 1886. évi XXL te. 47. §-át, az 1872: XXXVI. te. 103. §- át és az 1890. évi I. te. 154. §-át. 312 A népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. te. 313 Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei. Bp., 1995. 131-207. p. 314 A gyámsági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. te. és a közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. te. 40. §. 315 A cseléd és gazda közötti viszonyokról szóló 1876. évi XIII. te. 116. §. 316 A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. te. 157., 158. §§. 317 A gyámsági ügyekről szóló 1877. évi XX. te. 213-218. §§. 75
