Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
nyílt volt, de titkossá is tehették. Ha a szavazás alá bocsátott kérdés több önálló részből állt, akkor minden részre külön kellett a szavazást megejteni. Az elnöknek e minőségében szavazati joga nem volt, de egyenlőség esetén döntenie kellett.303 Az ülésekről jegyzőkönyvet vettek fel, amelyet küldöttség hitelesített három napon belül. A határozatokat az érdekeltekkel hivatalból, kézbesítés útján közölték, a közérdekű döntéseket pedig nyilvános hirdetmény útján tették közzé.304 e) A közigazgatási bizottság Az 1876-ban törvényileg létrehozott közigazgatási bizottság305 — amely jellegét tekintve nem csupán önkormányzati (thj. városi), hanem vegyes: állami és törvényhatósági szervként működött — tagjai: a főispán, a polgármester, a főjegyző, az alpolgármester (1929-től a polgármester-helyettes), a tiszti ügyész, az árvaszék elnöke, a főorvos, a királyi adófelügyelő, a királyi államépítészeti hivatal első hivatalnoka, a királyi tanfelügyelő, a kerületi rendőrkapitány képviselője,306 a magyar királyi posta és távírdái kerület igazgatója, a királyi gazdasági felügyelőség vezetője,307 valamint a törvényhatósági közgyűlésnek tíz választott tagja voltak. A törvényhatósági bizottság által delegált tíz tagot a közgyűlésen viszonylagos többséggel, szavazatlapokkal, titkosan két évre választották.308 Állami hivatalnokokat, törvényhatósági tisztviselőket és községi elöljárókat — habár tagjai is voltak a törvényhatósági bizottságnak — e célra nem választhattak meg. A tíz választott tag fele minden év végén kilépett a bizottságból. Ha a választott tagok valamelyikének időközben megszűnt a törvényhatósági bizottsági mandátuma: annak egyúttal a közigazgatási bizottsági tagsága is megszűnt. A bizottság elnöke a főispán volt, akadályoztatása esetén benne a polgármester elnökölt.309 Jegyzője a törvényhatóság főjegyzője, kit akadályoztatásakor a törvényhatóság valamelyik aljegyzője helyettesített. A bizottság intézkedett mindazon közigazgatási ügyekben, melyeket a törvény hozzá utasított; gyakorolta a fegyelmi hatóságot a törvényben kijelölt esetekben, s határozott egyes fellebbezési ügyekben is. Az általános igazgatási feladatkörében intézkedett, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatás „összhangzatosan eszközöltessék”, és a közigazgatás közegei egymást támogassák, teendőiket egybevágóan teljesítsék. A törvények, a kormányrendeletek s a törvényhatósági szabályrendeletek és határozatok alapján elosztotta azon közigazgatási teendőket, amelyek teljesítéséhez több közigazgatási ág képviselőinek 303 Ügyrend 1930b 10-12. §§. 304 Ügyrend 1930b 13-15. §§. 305 A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. te. és az annak módosítása tárgyában alkotott 1882. évi XX. te. Csizmadia Andor: A „közigazgatási bizottság” a polgári állam szervezetében. In: Jog- történeti tanulmányok II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései. Szerk: Csizmadia Andor. Bp., 1968. 117-138. p., Sarlós 1976, 117-154. p. 306 A m. kir. belügyminiszter 1920. évi 31.577. számú rendelete a rendőrségi igazgatási ágnak a köz- igazgatási bizottság ülésein való képviseltetéséről. MRT 1920. Bp., 1920. 711-712. p. 307 A mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló 1912. évi XXIII. te. 6. §, a gazdasági felügyelői szolgálatról szóló 1921. évi XLII. te. 15. §. 308 Jkv. 1929: 476., 1930: 223. 309 A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. te. 6., 18., 19. §§. 74
