Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
sak voltak, de 1929 előtt az elnök vagy legalább húsz bizottsági tag kívánatára zárt üléseket is tarthattak. A határozatokat azonban ekkor is nyilvános ülésen hozták meg. Az elfogadott határozatok egyazon közgyűlésben nem voltak módosíthatók (kötőerő). A határozatok ellen az érintett felek 15 napon belül fellebbezést nyújthattak be, ha ezt jogszabály lehetővé tette, némely vitássá vált kérdésekben pedig a közigazgatási bíróság ítélkezhetett,282 a szabályrendeleteket viszont az illetékes miniszter előtt a kihirdetéstől számított 30 napon belül lehetett jogorvoslattal megtámadni (T1929 46- 58. §§). A közgyűlési ülésekről jegyzőkönyvet vezettek (szabály szerint a főjegyző, helyettesítése esetén az első aljegyző), amelyet folytatólagos közgyűlésben rendszerint a következő napon, egyébként pedig három napon belül e célra megbízott küldöttség által hitelesítettek. A hitelesítés tényéről külön jegyzőkönyv volt felveendő. A házszabály ismerte a rendkívüli (azonnali) hitelesítés lehetőségét is. A közgyűlési határozatok végrehajtásáról a tanács (1929 után a polgármesteri hivatal) gondoskodott, kivéve, ha a közgyűlés másként határozott. A végrehajtandó határozatokat és elintézésük határidejét a főjegyző tartotta nyilván. Az 1929. évi új szabályozás lehetővé tette az alkotmánysértő módon: törvénnyel vagy az alapján kibocsátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedő, avagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást kifejtő törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács által. E jog akkor is megillette a kormányt, ha a bizottság tartósan munkaképtelenné vált, vagy a működése oly irányt vett, hogy az egész város mint törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatott miatta. A hivatalos lapban, vagyis a Budapesti Közlönyben közzétett feloszlató rendelet ellen panasz volt benyújtható a közigazgatási bírósághoz, amelynek elintézéséig az érintett bizottság közgyűlést — az említett panaszról való döntés kivételével — nem tarthatott. A panasz kérdésében a tagok többségének támogató szavazata szükségeltetett, azonban a szakszerűség címén vagy hivatali állásuknál fogva tagsággal bíró személyek nem szavazhattak. A bíróságnak soron kívül kellett eljárnia, ha hatvan nap alatt nem határozott, a közgyűlés egybehívható volt. Ha a feloszlatás ellen panaszt nem emeletek, vagy a minisztertanács döntését a közigazgatási bíróság hatályában fenntartotta, hat hónapon belül új választásokat kellet tartani. Értelem szerint az új törvényhatósági bizottság megalakulása esetén a kisgyűlést, a közigazgatási bizottságot és az igazoló választmányt is újjá kellett alakítani. Egyebekben az új törvényhatósági bizottság létrejöttéig a hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket a kisgyűlés intézhette, illetve ideiglenesen kormánybiztos is kinevezhető volt e feladatra (TI929 36. §). Ily intézkedés Vásárhelyen a vizsgált időszakban nem történt. c) A törvényhatósági bizottság szakbizottságai Részint a törvényhatósági törvények rendelkezéseinél fogva, részint fontosabb ügyek megvitatása és javaslatok előterjesztése végett a közgyűlés állandó szakbizottsá282 Lásd a magyar közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. te. 42. és 45. §-át! 69
