Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
gokat, egyes esetekben pedig külön eseti (ad hoc) küldöttségeket283 szervezhetett. A bizottságok döntően véleményező szerepkört töltöttek be. Minden bizottság élén elnök állt, akinek munkáját a jegyző segítette. A tárgyalt kérdés megvitatása után a jelenlevő tagok többségének nyilatkozata értelmében mondták ki megállapításaikat, azonban a kisebbség különvéleményt alkothatott. Az állásfoglalás kialakítását szakértők meghívásával könnyíthették meg. Ha a döntéshez szakhivatalok vagy tisztségviselők nyilatkozatára volt szükség, akkor a felvilágosítás végett azokat megkeresték. Végül a megalkotott véleményt jelentés formájában összegezték, s ezt terjesztették a közgyűlés elé — 1929 előtt a tanács közbevetésével. A tanácskozásaikról jegyzőkönyvet vezettek. A szakbizottságokat a közgyűlés a maga kebeléből rendszerint három vagy öt évre választotta. Egy bizottság tagja bármely törvényhatósági bizottsági tag lehetett mindaddig, amíg a tagsági joga fennállt. A korszakban — ha nem is mindig egyazon időben — majd’ húsz szakbizottság tevékenykedett Hódmezővásárhelyen; jelesül: a központi választmány,284 az igazoló választmány,285 az állandó bíráló választmány (1929-ig), a kijelölő választmány,286 az összeférhetetlenségi bizottság,287 a számonkérő szék, a közegészségügyi bizottság, a lóavató bizottság, a borellenőrző bizottság, a statisztikai szakbizottság, a mezőgazda- sági bizottság, a jogügyi bizottság, az építkezési és szépítészeti bizottság, a számbíráló bizottság, a pénzügyi bizottság, az adófelszólamlási bizottság,288 az állandó népnevelési bizottság, a szegényügyi bizottság, a nyugdíjügyi bizottság,289 a lótenyésztési bizottság, a színügy bizottság, a mozibizottság,290 a közkönyvtári bizottság, a közkórházi bizottság, az ipartanodái bizottság és az alsó fokú kereskedelmi tanonciskolái bizottság,291 a gyermekvédő telep bizottsága, valamint a gyámpénztár évnegyedes vizsgálatára kiküldött bizottság.292 A fontosabbakat kiemelendő megemlítjük, hogy a központi választmányt — az országgyűlési választójogról szóló 1925. évi törvény értelmében — a polgármester mint elnök és még tizenkét választott tag alkotta Vásárhelyen. 1939-ig mindkét választókerületből kellett oda tagot küldeni, akik megbízatása három évre szólt. A testület saját tagjai közül helyettes elnököt, jegyzőt és helyettes jegyzőt választott. Működését a már jelzett, s még azt kiegészítő törvények határozták meg.293 E szakbizottság a Belügyminisztériummal is közvetlen kapcsolatot tartott. 283 Pl. Jkv. 1930: 11., 1936: 70., 1936: 195., 1939: 125. 284 Pl. Jkv. 1929: 463. 285 Pl. Jkv. 1927: 12., 13., 1929: 472. 286 Pl. Jkv. 1929: 470., 492. 287 Pl. Jkv. 1929: 473., Tanács I. 23643/1932. sz. irat. 288 Pl. Jkv. 1932: 27. 289 Hódmező-vásárhely törvényhatósági joggal felruházott város tisztviselői-, alkalmazottai- és szolgáira vonatkozó nyugdíj szabályrendelet, 1914. Iratok I. 61. tétel (lásd még 58-60., 62. tételek). 290 Felállították 1924-ben. Jkv. 1924: 340., 1925: 313., 314., 1927: 7. 291 Pl. Jkv. 1932: 28. 292 A bizottságok tagjairól lásd pl. Jkv. 1927: 15., 1930: 34., 1935: 6., 7., 1936: 244-248. 293 Az országgyűlési követek népképviselet alapján választásáról szóló 1848: V. te. 7-13. §§, az 1848: V. t. ez. és az erdélyi II. t. ez. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1874. évi XXXIII. te., az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874: XXXIII. te. némely intézkedéseinek módosításáról alkotott 1876. évi XVIII. te., az országgyűlési képviselő-választások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. te, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. te. 25-36. §§, az országgyűlési választásokról 70
