Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGO 1919 ÉS 1944 KÖZÖTT
harmadszori olvasatban is elfogadta.92 1924 januárjában a kormány rendelettel gondoskodott a fővárosi önkormányzat működése folytonosságának fenntartásáról is.93 Ezt 1924 decemberében egy törvényi novella követte, amely az országos közigazgatási provizórium jegyében csupán átmeneti jellegű rendelkezéseket tartalmazott:94 valójában mindenki a halogatott, átfogó törvényhatósági jogszabályra várt. Ugyanakkor az 1929. évi XXX. törvénycikk hatálya éppen a székesfővárosra nem terjedt ki, ezért annak szervezetét — folytatva a történelmi hagyományokat — ismét önállóan szabályozták 1930-ban.95 E jogszabály igen részletesen tartalmazta a fővárosi közigazgatás egyes intézményeit, ennek ellenére Gömbös Gyula és az új jobboldali politikai elit hamarosan a módosítását szorgalmazta, melynek 1934-ben az országgyűlés eleget is tett.96 A Gömböst követő átmenet korszakban Darányi Kálmán miniszterelnök is változtatni kívánt a budapesti törvényhatósági közigazgatáson — főként a kerületi elöljárók hatáskörét illetően —, minek eredményeként jött létre 1937-ben az újabb törvényi modifikáció.97 Jelen fejezetben a figyelmet mégsem a fővárost érintő jogszabályokra, hanem az egyéb városi törvényhatóságokra vonatkozó megoldásokra koncentráljuk, mivel Hódmezővásárhelyt is ez utóbbiak érintették közvetlenül. Ezek sorában érdemes kiemelni, általában miként vélekedtek a városok az 1929. évi törvényhatósági törvényről. Minderre egyik jellemző forrásul a Magyar Városok Országos Kongresszusának emlékirata szolgál, amelyet a küldöttek a Miskolcon 1928. szeptember 23-án rendezett országos értekezleten fogadtak el.98 A Várhidy Lajos előadó és Sipőcz Jenő budapesti polgármester által jegyzett emlékirat nyomban azzal a megállapítással kezdte az értékelést, hogy a javaslat „a városok körében csalódást keltett, [...] a városok ugyanis már hosszú évek óta a közigazgatás általános reformját várják, ez a javaslat azonban nem azt tartalmazza, de — miként az indokolás is elismeri — nem is célozza a közigazgatás általános és szerves reformját, hanem csak azokat a legsürgősebb rendelkezéseket foglalja magában, amelyek immár a szerves, nagy általános közigazgatási reform megvalósításáig nem hagy92 A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló 1920. évi IX. te., Budapest székesfőváros törvényhatósági közgyűlésének ügyrendje. Bp., 1921. (38 p.) 93 A m. kir. minisztérium 1924. évi 204. M. E. számú rendelete az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról. MRT 1924. Bp., 1925. 2. p. és a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló 1920. évi IX. te. 23. § (5)-(8) bekezdések. 94 A székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló 1924. évi XXVI. te.; Budapest székesfőváros törvényhatósága kebelében alakított választmányok és bizottságok az 1927-1928. években. Bp., 1927. (124 p.), A m. kir. belügyminiszter 1924. évi 7600. ein. számú rendelete a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló 1924: XXVI. t-cikk végrehajtásáról. MRT 1924. Bp., 1925. 530-559. p. 95 Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. te., Csizmadia 1976, 390-396. p. 96 A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1934. évi XII. te., SÍK Ferenc: Budapest közigazgatása az 1930. és az 1934. évi fővárosi törvények tükrében. Állam és Igazgatás, 1972. szeptember. (9. szám) 785-796. p. 97 A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikk újabb kiegészítéséről és módosításáról szóló 1937. évi III. te., Kiss György: Budapest 100 éves közigazgatásának fontosabb szakaszai. Állam és Igazgatás, 1973. április. (4. szám) 303-317. p. különösen: 312-314. p. 98 A Magyar Városok Országos Kongresszusának a „közigazgatás rendezéséről” szóló belügyminiszteri törvényjavaslatra vonatkozó emlékirata. Bp., 1928. 15 p. (Tanács I. 617/1928., 22549/1928. sz. irat.) 28
