Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
IV. FEJEZET: A SZABÁLYRENDELET-ALKOTÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
vezető dűlőút, a Nyomásszéli dűlőút és a Csomorkányi út, végül pedig az orosházi vasútvonalon át a körtöltésig vezető dűlőút. A mártélyi kerület határa keleten a Népkert vasútállomástól a szentesi országútig az első kerület határa mentén húzódott, továbbá az említett országúton a Mindszent felőli városhatárig, onnan a Mindszent, Sövényháza és Algyő felöli városhatár mellett a szegedi vasútvonalig, majd az előbbi vasútvonaltól a Népkert állomásig haladt. A gorzsai állategészségügyi kerület északnyugati határa a népkerti vasútállomástól az Algyő felőli városhatárig a szegedi vasútvonal mentén futott, onnan az Algyő, Püspökiele és Földeák felőli városhatár mentén haladt a makói országutat metsző pontig, attól az említett országút volt a határ a Nyomásszélig, onnan pedig az első kerület széle a Népkert állomásig. A hódmezővásárhely-erzsébeti kerület nyugati határa az orosházi vasúttól a makói országútig és az első kerületig terjedt, majd délen a Nyomásszéltől a földeáki határig és a harmadik kerületig húzódott, onnan a Földeák, Makó és Békés- sámson felőli városhatáron át a Csomorkányi útig nyúlt, azután az iménti út maga Mátyáshalomig, onnan a dűlőút a Kútvölgy vasútállomásig, végezetül délnyugati irányban az orosházi vasútvonal jelentette a mezsgyét az első kerületig. A rárósi kerület határa nyugaton az első és a második kerület határvonala volt a szentesi országúttól kelet felé kiinduló városhatárig, onnan Derekegyháza és Nagymágocs felől maga a városhatár a Rárósi útig, valamint a Rárósi út a Külsőkeresztút és az orosházi vasútvonal metszéspontjáig, végül e vasútvonal az első kerület határáig. A hatodik, vásárhely-kutasi kerület határát délen a negyedik, nyugaton az ötödik kerület vonala képezte, majd pedig a Rárósi út a Szentest Orosházával összekötő út metszéséig, onnan a Nagymágocs, Szentetomya és Orosháza felőli városhatár a Kanászhalmi dűlőútig, továbbá a pusztai Újkeresztút, a pusztai Nagykeresztút és a városhatár a Csomorkányi útig. Végezetül a kardoskúti kerület területe nyugaton és északnyugaton a hatodik kerület határvonaláig, továbbá Orosháza, Pusztaföldvár és Békéssámson határáig terjedt. A nevezett kerületeket az állategészségügyi zárlatok keresztülvitele és felismerése érdekében a határvonalaikon áthaladó utak mentén táblával is meg kellett jelölni.539 Minden állategészségügyi kerületben szervezendő volt legalább egy marhalevélkezelő hivatal, amelynek illetékességi területét szintén szabatosan kellett meghatározni. E hivatalok bélyegzőin feltüntették a kerület nevét és számát; ha pedig egy állategészségügyi kerületben több hivatal is működött, akkor ezeket önálló, belső számozással is meg kellett különböztetni egymástól. Új marhalevelet, egészségügyi bizonyítványt vagy egyéb okiratot mindenki azon hivatalban kérhetett, amelynek illetékességi területén az állatait állandóan tartotta. Aki az állategészségügyi szabályok valamelyikét megszegte, kihágást követett el, és száz pengőig terjedő pénzbírsággal volt büntethető.540 A közvetlenül Hódmezővásárhely környékén tartott és hazajáró szarvasmarhák legeltetésére egyébként a következő ingatlanok szolgáltak helyül 1943-ban: a hajdai sertéslegelő (13 kishold), a bábiczki gödrök (5 kishold), a tajánvégi vályogvető és rakodó (10 kishold), a nagyszigeti lóversenytér (45 kishold), a nagyszigeti legelő (172 539 1941: 122. 15-16. p. 540 Uo. 16-17. p. 128
