Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

A zártkerteket hasonlóan osztályozták: ennek megfelelően az elsőben a családi szükségletet meg nem haladó mértékű baromfin kívül más haszonállat nem volt tartható és e célra szolgáló létesítmény sem volt emelhető, a másodikban csak kisállatot, a harmadikban pedig mindenféle haszonállatot lehetett tartani. Kiegészítő, ám annál fontosabb szabály volt, hogy az egészségügyi és művelődési intézmények, valamint a munkásszállások, a hat vagy ennél több lakást magába foglaló lakóházak, az élelmiszerüzemek, az élelmiszerárudák, az üzemélelmezési és vendéglátó ipari egységek, a strandok és uszodák, a sporttelepek területén és ezek 50 méteres környezetében nagy és kishaszonállatot, 20 méteres védőkörzetükben kisállatot tartani tilos volt. Haszonállatot a telepszerű többszintes beépítettségű lakóterületeken, a körutak és a sugárutak mindkét oldalán, valamint az üdülőnek minősített hétvégi házas területeken sem tarthattak. Galambokat csak a második és a harmadik állattartási övezetben lehetett gondozni: a másodikban legfeljebb 20, a harmadikban legfeljebb 40 párat. A nutriát, pézsmát és nyércet csak külön engedély birtokában tarthatták a városban.

573 A rendelet meghatározta a haszonállatok elhelyezésének szabályait is; ennek keretében az egyes, állatok tartására szolgáló létesítmények pontos elhelyezésének kérdéseivel is foglalkozott (pl. védőtávolság a lakóháztól, ásott kúttól, fúrt kúttól, kerti csaptól, valamint a takarítási és tárolási követelmények meghatározása). Külön rendelkezést szenteltek ezen felül a macskák részére: így hat vagy ennél több lakásos házakban lakásonként csak egy macska volt tartható. Énekes és díszmadarat, akvarisztikái állatot ellenben minden lakásban engedély nélkül tárolhattak a szegediek. Egynél több lakásos házban méhcsalád csak valamennyi lakás tulajdonosának hozzájárulása esetén volt elhelyezhető. Olyan állatok tartásához pedig, amelyek szervezetükben mérget termeltek, és az emberi életre, egészségre, testi épségre ezáltal veszélytjelentettek, hatósági engedélyt kellett beszerezni.

574 Szabálysértést követett el, aki az állattartásra vonatkozó országos jogszabályokat vagy helyi rendelkezéseket megszegte.

575 5. § A PIACOKRA ÉS A KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A piacok és vásárok rendjének szabályozására igen nagy figyelmet fordított a szegedi tanács, mivel e tárgykörben számos rendeletet alkotott.

576 Ezek közül az 1986. 573 Uo. 5-6. 574 Uo. 6-8. 575 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről. 71. §. 576 3/1958. sz. tanácsrendelet a piacokról, a piaci helypénzszedésről, valamint a piaci élelmiszerárusítás közegészségügyi rendéről. Passim, 12/1965. sz. tanácsi határozat a város piaci ellátottságának helyzetéről. Híradó, 1965. augusztus 30. (3. szám) 15-17., 12/1968. sz. tanácsrendelet a piacokról szóló 3/1958. sz. tanácsrendelet módosításáról. Híradó, 1969. február 28. (1. szám) 15., 2/1969. sz. tanácsrendelet a vásárokról és a piacokról, valamint a helypénzekről. Híradó, 1969. augusztus 31. (2-3. szám) 15-19., 2/1972. sz. tanácsrendelet a vásárokról és piacokról. Közlöny, 1972. december 31. (4. szám) 7-15., 2/1975. sz. vb határozat a szegedi piacokról. Közlöny, 1975. március 31. (1. szám) 14-15., 5/1975. sz. tanácsrendelet a vásárokról és a piacokról szóló 2/1972. sz. tanácsrendelet módosításáról. Közlöny, 1975. július 1. (2. szám) 7-8., 2/1981. sz. tanácsrendelet a vásárokról és piacokról. Közlöny, 1981. december 31.