Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN
irányított intézmény jogállásának megváltoztatásához is. Az intézményalapítási jogosultság kibővült a település vonzáskörzetének ellátását biztosító intézmények szervezésének jogával is. 280 A megyei város tanácsa létrehozhatott középfokú oktatási és beteg-, valamint szociális ellátást végző intézményeket. 281 A saját szerveket érintő jogosítványai közé tartozott a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetének meghatározása és vezetőinek kinevezése, a hatósági vagy intézményi társulás és együttműködés elhatározása, valamint a kerületi hivatalok elnökeinek kinevezése és a város jelképeinek elfogadása 282 (Ttl971, 9-18. § 283 ). A jogi szabályozásban nóvumként jelentkezett a területszervezési kérdések vázlatos meghatározása is, így különösen az államigazgatási helynevek használata, közel fekvő községek (települések) általi közös tanács alakítása, városkörnyéki községi tanács létrehozása, a várossá és megyei várossá nyilvánítás feltételei és a községegyesítés. 284 A tényleges és részletes hatásköröket szervenkénti és ágazatonkénti elosztásban az időről-időre kibocsátott hatásköri jegyzékek tartalmazták, amelyeket a Minisztertanács Tanácsi Hivatala tett közzé a hatályos jogszabályok alapján. Lényeges hatásköre volt a tanácsnak valamennyi törvény szerint a jogalkotás is: tanácsi rendeletek és határozatok elfogadása, valamint az egyes végrehajtó bizottsági határozatok felülvizsgálatának joga. A szegedi tanács fennállásának negyven éve alatt 154 rendeletet alkotott; ebből a legtermékenyebb időszak az utolsó évtized volt. 285 A hatáskörgyakorlás két módja: a közvetlen és az átruházott egyaránt szerepelt mindhárom törvényben. 286 Jogi szempontból az utóbbi érdemel kiemelt figyelmet, ugyanis a tanács egyes hatásköreinek gyakorlását — ha azt jogszabály (törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi/kormány rendelet és határozat, tanácsrendelet) lehetővé tette — a végrehajtó bizottságra ruházhatta, s ezzel összefüggésben a bizottságot utasíthatta, határozatait megsemmisíthette vagy megváltoztathatta. A végrehajtó bizottság e hatáskörök gyakorlásáról beszámoló formájában évente számot adott a ta280 133/1981. sz. vb határozat Szeged és vonzáskörzetébe tartozó községek kapcsolatáról. Közlöny, 1981. november 10. (5. szám) 11-12. 281 149/1982. sz. vb határozat a szociálpolitikai tevékenységről és további feladatokról. Közlöny, 1982. november 10. (5. szám) 18-20. 282 1/1970. sz. tanácsrendelet Szeged város címerének használatáról. Híradó, 1971. február 18. (1. szám) 7-8., 6/1974. sz. tanácsrendelet Szeged város címeréről. Közlöny, 1974. december 30. (4. szám) 34., 7/1974. sz. tanácsrendelet a díszpolgárságról. Közlöny, 1974. december 30. (4. szám) 5., 1/1975. sz. tanácsrendelet Szeged város zászlajáról. Közlöny, 1975. március 31. (1. szám) 3., 1/1990. sz. tanácsrendelet Szeged város jelképeiről. Közlöny, 1990. május 25. (2. szám) 5-9. 283 Vö. 1/1984. sz. tanácsrendelet. 3. § (2) bek. és 4. sz. melléklet. Közlöny, 1984. március 31. (3. szám) 4. 284 A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet. 12-18. §. 285 SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 130-133. 286 TOLDI FERENC: A helyi tanácsi szervek egyes hatásköri kérdései. Ál 1951. szeptember-október. (9-10. szám) 513-518., KOVÁCS ISTVÁN: A hatáskörök elhatárolásának és a tömegkapcsolatok differenciálásánakjelentősége a tanácsszervezetben. Ál 1955. június. (6. szám) 301-321., POZSONYI ISTVÁN: A tanácsok hatásköre rendezésének néhány kérdése. Ál 1959. augusztus. (8. szám) 586-592., ZSUFFA ISTVÁN: A tanácsi hatáskörök rendezése 1967-1971. között. Ál 1972. április. (4. szám). 289-300. BERÉNYI SÁNDOR: A tanácstörvény hatásköri rendelkezései értelmezésének néhány kérdése. Ál 1972. május. (5. szám) 437445.
