Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

nácsnak. A felettes Csongrád megyei végreható bizottság ezen esetekben meghatározott döntés hozatalára nem adhatott utasítást. Léteztek ugyanakkor át nem ruházható hatáskörök is. Ezek közé tartozott az országos jelentőségű kérdésekben való állásfoglalás, a tanácsi szervezet létrehozása és irányítása, a fejlesztési programok, tervek és a középtávú pénzügyi terv s a költségvetés megalkotása, a helyi tanács tevékenysége fő irányvonalának meghatározása, a településrendezési terv elfogadása, a tanács hatáskörébe tartozó választások és kinevezések foganatosítása és a tanácsrendeletek alkotása, valamint a népi ülnökök megválasztásának joga is. A tanácsi hitelfelvétel és vállalatalapítás, valamint az utóbbiak státuszának megváltoztatása is az át nem ruházható hatáskörök közé tartozott.

287 Az 1984. évi szegedi szervezeti és működési szabályzat a törvényi rendelkezések alapján a következő feladat- és hatásköröket ruházta át a végrehajtó bizottságra: a működési költségvetés és a fejlesztési alap bármelyikéből a másik javára történő átirányítás végrehajtása, a középtávú pénzügyi terv időtartamán belül egyes beruházások megvalósítási ütemének módosítása, valamint a beruházások összegének évek közötti elosztása, a működési alap és a fejlesztési alap előirányzatainak módosítása és pótelőirányzat engedélyezése, a béralap-előirányzat ágazatok közötti felosztása (az igazgatási ágazat kivételével), döntés az előző években felhalmozódott pénztartalékok és többletbevételek felhasználásáról, a fejlesztési feladatok végrehajtásához szükséges bankhitel igénybevételének elhatározása, valamint a nem tanácsi szervek részére a tanácsi anyagi eszközök terhére nyújtandó támogatások odaítélése. A végrehajtó bizottság jogszabályváltozás esetén javaslatot tehetett további vagy más hatáskörök delegálására is. Az említett hatáskörök gyakorlásáról a tanácsnak az intézkedés megtételét követő legközelebbi ülésén beszámolni volt köteles (SZMSZ1984, 4., 5. §) A tanács területi illetékessége Szeged közigazgatási területére, külön megállapított ügyekben meghatározott községekre terjedt ki (ún. városkörnyéki községek az 1984. január l-jével megszűnő szegedi járás helyén: Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Üllés és Zsombó).

288 A környező községekkel,

289 a Csongrád megyében fekvő városokkal és az egyéb megyei városokkal egyébként is együttműködni volt köteles, a más tanácsokkal való együttműködés kereteit és módozatát pedig külön megállapodásokban rögzíthették.

290 A tanács 287 ÁDÁM ANTAL: A tanács át nem ruházható hatásköri jogai. Ál 1972. február. (2. szám) 97-106. 288 1/1984. sz. tanácsrendelet. 2. számú melléklet. CSML Tanácsi iratok. II. 278/1984. titk. sz. iratcsomó. Az 1983. évi 26. tvr. 3. §-a szerint az együttműködés érdekében bizottság is alakítható volt (Szegedi Városkörnyéki Bizottság). 12/1979. sz. tanácsi határozat a városkörnyéki községekkel való kapcsolatról. A járási hivatallal kötött együttműködési megállapodás tapasztalatairól. Közlöny, 1979. június 30. (3. szám) 5-6. 289 13/1972. sz. tanácsi határozat a Szeged Megyei Város és a környező községek egyesítésével kapcsolatos állásfoglalásról. Közlöny, 1972. október 30. (2-3. szám) 9., 28/1980. sz. tanácsi határozat a peremterületek ellátottságáról. Közlöny, 1980. november 15. (5. szám) 13-14., 90/1983. vb határozat a peremterületek ellátottságáról. Közlöny, 1983. június 30. (3. szám) 19-20. 290 Pl. Szeged megyei város és Hódmezővásárhely megyei város tanácsi szervei közötti együttműködési megállapodás. Közlöny, 1980. augusztus 31. (4. szám) 19-26., 24/1984. sz. Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata a megyei és helyi tanácsi szervek kapcsolatrendszerének szabályozásáról. Közlöny, 1984. február 29. (2. szám) 5-10.