Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
A személyzeti és káderkérdések tekintetében annyit rögzítettek, hogy pontos nomenklatúrát kell megállapítani azon állásokról, amelyeknél felsőbb szerv jóváhagyása szükséges az alkalmazáshoz. A kádermunka megfelelő végzéséhez kádernyilvántartást kellett rendszeresíteni, amelyhez káderelőadót is ki lehetett nevezni. 69 A Politikai Bizottság foglalkozott a tanácsrendszer kialakításának ütemezésével is. A főbb szempontok a következők voltak: a tanácsok felállítása fokozatosan történjék, mégpedig felülről kezdve; az egyes ütemek között két-három hónap teljék el; először ideiglenes jelleggel a népfront megfelelő szerveinek javaslatai alapján hívják be a küldötteket. Az elvi ütemtervet a következőkben állították össze: 1. a megyei tanácsok és Budapest tanácsának ideiglenes beküldése, 2. a járási tanácsok, a városi tanácsok és a budapesti kerületi tanácsok ideiglenes beküldése, 3. a községi tanácsok ideiglenes beküldése, végül 4. az összes tanácsok egyidejű megválasztása. Előre érezték, hogy a megyei és a járási tanácsok ideiglenes felállítása nagy káder-előkészítést igényel majd, valamint úgy vélték: a községi tanácsok szervezésekor a vb elnöki tisztségre elsődlegesen a meglévő községi jegyzőket kell javaslatba hozni. Azt is tudták már februárban, hogy a községi jegyzők száma országosan körülbelül kétezer volt; ebből „káderhiány" miatt éppen nem töltöttek be körülbelül 150-et, és eltávolítandónak nyilvánítottak 650-et. A hiányt a „káderanyag" felkutatásával igyekeztek pótolni. 70 Az MDP Titkársága ezután 1950. március 1-jei ülésén elfogadta a konkrét ütemezési tervet is. E szerint a minisztertanács egy kormánybizottságot, a párt pedig egy pártbizottságot állított fel a munka szervezésére; az első tagjai Kádár János belügyminiszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Kovács István a NET tagja, Antos István pénzügyi államtitkár és Beér János főosztályvezető, a másodiké Kádár János, Kovács István, Kristóf István, Antos István, Földes László, Friss István és Beér János lettek. 71 A tanácsokról szóló törvénytervezetet a Titkárságnak március 15-ig kellett bemutatni. Ennek felelőse és kidolgozója Beér János volt. Az agitációs és propaganda kollégiumnak az agitációs tervet szintén március 15-ig kellett elkészítenie, a törvénytervezet pedig március 24-ig volt a minisztertanács elé terjesztendő. Ezek után biztosítani kellett, hogy az országgyűlés azt legkésőbb május második felében elfogadhassa. A törvény végrehajtási utasításának tervezetét május 1-jéig várták szintén Beér Jánostól. A káderosztálynak május 15-ig kellett a megyei és fővárosi tanácsok tagjaira vonatkozó személyi javaslatokat elkészítenie. A népfront országos tanácsa május 20. és 30. között hozhatta nyilvánosságra a személyi kiküldetéseket. A választási eljárásról szóló törvény tervezetét július 1-jére szükségeltetett megszövegezni. A káderosztály a budapesti kerületek, a városok és a járások tanácsaira vonatkozó személyi javaslatokról július 15-ig tehetett jelentést, csakúgy mint a választási névjegyzékek kiigazításáról. Mindezek alapján a városi, járási és kerületi tanácsokra vonatkozó kijelöléseket a népfrontnak július 20. és 30. között kellett elvégeznie. A tényleges tanácstagi választásokat október 15. utánra tervezték; a dátumról a párt dönthetett augusztus 1-jéig. A 69 Uo. 13-14. 70 Uo. 15-16. 71 MOL MDP 276. f. 54. cs. 88. ő. e. (1950. március 1.) 2-3., MOL MT Jkv. 1950. március 3. (328. szám) 1., mellékletek (328/2. sz.), BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 153.
