Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
VI. FEJEZET: EREDMÉNYEK
heteivé téve a helyi kezdeményezések figyelembe vételét, valamint a pártirányítás hatékonyabb biztosítását. Szervezetileg a helyi tanácsok életre hívásával tekintették befejezettnek a polgári államrend átalakítását és az új apparátus kifejlesztését. Gazdasági szempontokkal is igyekeztek alátámasztani a változásokat. A korábbi közigazgatási szervezetet nem tartották alkalmasnak a gazdasági-szervező munkából adódó kérdések megoldására. 602 Ebben kétségkívül igazuk volt a kor ideológusainak és közgazdászainak egyaránt, hiszen a törvényhatósági közigazgatásnak ez nem is volt célja vagy elsődleges feladata. A magyar tanácsrendszer és a szovjetunióbeli szovjetek rendszerének összevetésében igyekeztek ugyanakkor rámutatni, hogy a kettő nem azonos, ugyanis az oroszországi szovjetek „harcban születtek meg" a forradalom szerveiként, és csak később váltak államhatalmi tényezőkké is. A magyar tanácsok azonban „a népi demokratikus forradalom második szakaszában a hatalom eldőlte után alakultak meg: a forradalom győzelmének eredményeként a forradalmi átalakulás szükségletei szerint." így a magyar tanácsok már eredetileg is állami szervekként jöttek létre, s csak azután váltak tömegszervezetekké. 603 Érdekes lenne annak vizsgálata is, hogy a Szovjetunióban vajon miként vélekedtek a magyar tanácsokról — ennek azonban nem találtuk említésre méltó nyomát. Mégis érdemes megjegyezni, hogy az 1972-ben Moszkvában kiadott háromkötetes — igen részletes — Magyarország-történet vonatkozó fejezetei tesznek utalást a magyar tanácsokról, azonban csak a formális említés szintjén. így először az 1949/50. évi alkotmányos változásoknál tudósítottak röviden arról, miszerint a korábbi „rezsim" hívei különböző módokon törekedtek megakadályozni, hogy az államigazgatás megújulhasson a munkásság és a parasztság tagjainak bevonásával. A gyakran hangoztatott érveik közül — a könyv szerzői szerint — az új tisztviselők „képzetlensége" és a „kompetenciájuk hiánya" emelkedett ki. Ezzel szemben igyekeztek rámutatni a szerzők, hogy a párt állhatatos és kemény munkát fejtett ki a képzés érdekében; ennek alátámasztására a könyvben Révai József ismert álláspontját idézték: először a munkások és a parasztok kerüljenek be az államigazgatásba, s majd utána tanulni fognak. Azzal, hogy az államhatalom helyi szerveiként létrejöttek a magyar tanácsok, s hogy 1950. október 22-én rendezték az első küldöttválasztásokat, az említett műben csupán egy mondat foglalkozik. 604 A második tanácstörvényről az 1954. évi reformok és politikai küzdelmek bemutatásakor a szerzők nem ejtettek szót, azonban később röviden ismertették a harmadik tanácstörvényt az 1968. évi és az azt követő gazdasági-társadalmi változásokkal összefüggésben. E tekintetben kiemelték, hogy 1970 végén a kormány bővítette a helyi és települési tanácsok költségvetési tervezési és fejlesztési jogkörét, valamint a járási tanácsok — mint választott szervek — megszüntetését. Lényegesnek tartották a szerzők a vb titkárok hatáskörének bővítését, különösen a határozatlan időre történő kinevezésüket és a tanácsi határozatok törvényességének ellenőrzésében gyakorolható jo602 BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 168. 603 BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 170. 604 HcTOpHH BeHrpHH. TOM Tperaíí. PeaaKUHOHHaH Koiuieraa: T. M. HonaMOB, A. M. riyuiKaui, B. n. LUyinapHH. MocKBa, 1972. 609-610.
