Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

Szabálysértést követett el az a házfelügyelő, aki az előírt kivilágításról nem gondoskodott, a bejárati ajtó nyitására és zárására vonatkozó előírásokat megszegte, a fellobogózásra irányadó rendelkezéseknek nem tett eleget, a lakóház előtti járda tisztán tartását nem végezte el, a hulladék elszállítását nem készítette elő, a lakónyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeit megszegte, valamint a felszabadult lakást a munkáltatónak vagy a hatóságnak nem jelentette be. Az eljárásra a kerületi tanács (kerületi hivatal) igazgatási osztálya volt jogosult.

564 A házfelügyelői munkakör betöltése ugyanakkor — kimondva, kimondatlanul — egyfajta politikai megbízatást is jelentett, beleértve ebbe az államvédelmi hatósággal való esetleges együttműködésből adódó jelentéstételi feladatok teljesítését is.

565 4. § AZ ÁLLATTARTÁSI SZABÁLYOK 7. Az állatok tartására vonatkozó szabályozás köréből kiemelkedtek a kutyákra vonatkozó rendelkezések, mivel azok a lakosság széles körét érintették.

566 Az e tárgyban keletkezett 1982. évi rendelet — elődjéhez hasonlóan — valamennyi három hónapos kort betöltött ebet bejelenteni rendelt a vb hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységéhez nyilvántartás végett. E kötelezettség nem terjedt ki a Szeged területére harminc napot meg nem haladó időtartamra behozott, továbbá a rendvédelmi, állami, szövetkezeti és társadalmi szervek szolgálati és kísérleti célra használt állataira. Az eb elhullását, véglegesen más helységbe szállítását, vagy a tartás egyéb okból való megszűnését szintén jelezni kellett a nyilvántartás felé. A bejelentett és nyilvántartásba vett ebeket évenként egyszer a hatóságilag közzétett eboltásra fel kellett vezetni, és veszettség elleni védőoltásban kellett részesíteni. Ha ekkor az állatorvos a kutyán undort keltő betegség tüneteit észlelte, elrendelhette annak vizsgálatát és gyógykezelését a tulajdonos költségén, ellenkező esetben az eb kártalanítás mellőzésével történő kiirtásáról intézkedett. Az oltás alkalmával a tulajdonos az ebadó megfizetését is igazolni volt köteles. A kutyák tartására vonatkozóan elrendelték, hogy közterületen és többlakásos lakóház udvarán vagy közös használatú helyiségekben az ebeket biztonságos pórázon kellett vezetni. A rendelet mellékletében felsorolt fajtáknál a szájkosár alkalmazása is kötelező volt. Az utóbbi kategóriába illő kutyákat 14 évnél fiatalabb gyermek nem sétáltathatta. Az ebeket szabadon futtatni csak az e célra kijelölt helyeken lehetett: így például a Boszorkánysziget hullámtéri területén, az új Tisza-hídtól felfelé a Tisza hullámtere mindkét oldalán, a Kamaratöltésen, a Cserepes sortól délre eső területen, valamint a Csongrádi sugárút, a Körtöltés utca és a hódmezővásárhelyi vasútvonal által bezárt területen. A tulajdonosnak vagy a 564 Uo. 9. 565 Az államvédelmi és titkosszolgálati tevékenységről részletesen ír RÉVÉSZ BÉLA: A titkosszolgálatok a politikában és a politológiában. Acta Jur. et Pol. Szeged. Tom. LXX. Fasc. 13. Szeged, 2007. 566 3/1959. sz. tanácsrendelet az állatok tartásáról. A módosító és kiegészítő 4/1968. sz. tanácsrendelettel egységes szerkezetben. Híradó, 1968. szeptember 30. (2-3. szám) 10-13., az ebekről a 15. § szól, 4/1973. sz. tanácsrendelet az ebek tartásáról. Közlöny, 1974. február 28. (1. szám) 7-10., 6/1982. sz. tanácsrendelet az ebek tartásáról. Közlöny, 1983. február 28. (1. szám) 4-9.