Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

iránymutatást. Létrehozhatók voltak a város nagy lakósűrűségű részein, valamint a lakótelepeken és a többszintes lakóépületekben. Egy ilyen bizottság működése átlagosan 50-350 lakásra terjedt ki. A családi házakból álló utcarészeken hasonló céllal utcabizottságokat szerveztek. Egy lakóbizottság 3-5 tagból állt, a tagok számát az őket választó lakógyűlés résztvevői állapították meg.

550 A lakó- és utcabizottságokra vonatkozó részletszabályokat a szegedi tanács különböző rendeletekben határozta meg, az egész városra kiterjedő hatállyal először 1965-ben, majd 1973-ban.

551 A legrészletesebb rendelkezéseket a hasonló tárgykörben született 1/1979. évi tanácsrendelet tartalmazta. E szerint lakóbizottsági tag választására minden választójoggal rendelkező személy jogosult volt, aki a bizottság működési területén lakott — ez utóbbit a végrehajtó bizottság állapította meg. Passzív választójog illetett meg szintén minden, a bizottság működési területén lakó, választójoggal bíró személyt, kivéve az ott dolgozó házfelügyelőket. A tagokat nyílt szavazással öt évre választották, ez jelentette az elnök és a többi tag megbízatásának keletkezését. A választások időpontját a végrehajtó bizottság állapította meg a népfront városi bizottságával egyetértésben. A választások megszervezése a vb titkárság szervezési és jogi osztályának feladata volt. A szoros értelemben vett választást a népfront illetékes szerve által megbízott személy vezette, akinek feladatát képezte a törvényesség biztosítása is. A voksolás akkor volt érvényes, ha a jelenlévő választók több mint fele a jelöltekre adta szavazatát. A tagság egyebek mellett megszűnt, ha a tag a lakóbizottság területéről elköltözött vagy őt visszahívták. Az utóbbira a lakók egyharmadának kívánságára összehívott lakógyűlés volt jogosult; ilyenkor időközi választásokat is tartani kellett, ha a lakóbizottság törvényes működését egyébként nem lehetett biztosítani.

552 A lakóbizottságok legfontosabb feladatát képezte az adott lakóközösség érdekeinek képviselete körében a lakóház állagvédelmével, a közös helyiségek karbantartásával és tatarozásával összefüggő munkák kezdeményezése a házkezelő szervnél, a lakóközösség ellátási és egyéb közérdekű ügyeinek képviselete, a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos észrevételek megtétele az illetékes szervek felé, továbbá felvilágosítás adása a lakóknak a bérlői jogokkal összefüggésben. A lakók „szocialista együttélésének" elősegítése végett nevelő, felvilágosító feladatokat láttak el, például az egészségügy, a család- és gyermekvédelem, illetve a gondozás területén. A helyi társadalmi célkitűzések szervezése keretében közreműködtek a várospolitikai célok kialakításában, a fejlesztési eredmények ismertetésében, továbbá kezdeményezhették és szervezhették a Szeged fejlődését szolgáló társadalmi munkákat, végül tájékoztatták a 55Ü 1/1979 sz tanácsrendelet a lakó- és utcabizottságokról szóló rendelkezések egységes szövegéről. Közlöny, 1979. április 15. (1-2. szám) 5-6. 551 1/1965. sz. tanácsrendelet a lakóbizottságok szervezetéről és működéséről. Híradó, 1965. május 30. (2. szám) 14-19., 148/1965. sz. vb határozat. I. számú végrehajtási utasítás a lakóbizottságok szervezéséről és működéséről szóló 1/1965. sz. rendelethez. Híradó, 1965. augusztus 30. (3. szám) 12-15., 191/1965. sz. vb határozat. II. számú végrehajtási utasítás a lakóbizottságok szervezéséről és működéséről szóló 1/1965. sz. rendelethez. Híradó, 1965. november 30. (4. szám) 11-13., 3/1973. sz. tanácsrendelet a lakó és utcabizottságokról. Közlöny, 1974. február 28. (1. szám) 2-6. 552 1/1979. sz. tanácsrendelet a lakó- és utcabizottságokról szóló rendelkezések egységes szövegéről. Közlöny, 1979. április 15. (1-2. szám) 6-8.