Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

lakosságot a kulturális és közművelődési programokról. Ügyeltek továbbá a közösségi tulajdonban lévő házak és közcélú létesítmények állagának megóvására is. A tanácstagokkal való kapcsolattartás keretében részt vettek azok választókerületi munkájában — főként a beszámolók és az egyéb fórumok szervezésében —, tájékoztatták a lakosságot az őket közvetlenül érintő jogszabályokról, segítették a polgári védelmi feladatok megoldását, valamint megbízás alapján közreműködtek egyes hatósági feladatok megvalósításában (pl. adatok egyeztetése, környezettanulmány készítése). A rendeletek szándéka szerint a lakóbizottságok a közéleti aktivitás fejlesztéséhez is hozzájárultak — főként az országgyűlési választások alkalmával —, és ösztönözték az állampolgárokat a közügyekben történő részvételre.

553 A lakóbizottságoknak véleményezési, kezdeményezési és javaslattételi joguk volt a városfejlesztési, -ellátási, az egyéb közérdekű és a lakók együttélését érintő ügyekben. A tanácsi szerveknek és az Ingatlankezelő Vállalatnak kötelességük volt a bizottságok elnökeinek megalapozott véleményét figyelembe venni döntéseik meghozatalakor, vagy az esetleges akadályról őket tájékoztatni. Az ingatlankezelő ezen túlmenően ismertetni tartozott a lakóház-fejlesztési és -fenntartási munkákkal összefüggő műszaki programját, az észrevételeket pedig jegyzőkönyvileg rögzítenie kellett. A lakóbizottság „társadalmi szerződést" is köthetett a vállalattal a ház állagának megvédése, kezelésbe vétele vagy parkgondozás céljából, amely nyomán társadalmi munkát is szervezhetett. A bizottság figyelemmel kísérte az együttélési normák megtartását: felhívta a házirendet sértő személyek figyelmét e magatartásuk abbahagyására, békéltetési tevékenységet fejthetett ki a lakóközösség tagjainak egymás közti nézeteltérései esetén, és véleményt nyilváníthatott a házirend alapján indított hatósági eljárásokban. A házfelügyelő a lakógyűlésen vagy a bizottsági ülésen köteles volt megjelenni s a munkájával összefüggő kérdésekben felvilágosítást adni.

554 A működési szabályokat tekintve a lakóbizottságok tevékenységét azok elnökei irányították és szervezték: ők hívták egybe és vezették az üléseiket, s gondoskodtak az adminisztrációs feladatok ellátásáról. A bizottságok szükség szerint, de legalább félévente üléseztek, a döntéseket (állásfoglalásokat) nyílt szavazással, szótöbbséggel hozták meg. Az elnökök két ülés között ellátták a lakóbizottság feladatkörébe tartozó „operatív" tennivalókat, különösen a közösség érdekeinek képviseletét, a helyi társadalmi célkitűzések végrehajtásának szervezését, a tanácstag választókerületi munkájának segítését és a társadalmi tulajdon megóvását. A lakógyűlés időpontjáról az illetékes tanácstagot és a tanács illetékes lakóbizottsági felelősét is értesíteni kellett. A gyűléseken a bizottságok az általuk végzett munkáról számoltak be.

555 Az említett lakóbizottsági felelősöket a városi népfrontbizottság jelölte ki, akik figyelemmel kísérték a bizottságok működését. Ennek részeként legalább évente tájékoztatták a népfrontot és a-tanács titkárságának szervezési és jogi osztályát a szerzett tapasztalataikról, megbeszélést tartottak a működési területükön lévő lakóbizottságok elnökeivel, részt vehettek a lakógyűléseken, segítették a bizottságokat feladataik ellá553 Uo. 8-9. 554 Uo. 9-10. 555 Uo. 11.