Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE
2. § VÁROSI JELKÉPEK ÉS VÁROSRENDÉSZET 1. Szeged város jelképeinek — a címernek, a zászlónak, a díszpolgári címnek — a tanácskorszak idején is lényeges, szimbolikus szerepe volt. A címerhasználatról például 1970-ben akként rendelkeztek, hogy Szeged címere — mint a városra utaló és díszítő jelkép — általában használható, azonban hatósági eljárás során nem alkalmazható. A címert csak hiteles alakban, a méretarányok és a színek betartásával — kivételesen fekete-fehér formában — lehetett felhasználni. A címer nagyítható és kicsinyíthető volt, de ezen esetekben is meg kellett őrizni a hiteles ábrázolást. Engedély nélkül használható volt a városi címer a tanács jelentősebb rendezvényein, azonban csak úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne kisebbítse, valamint a város zászlaján, a tanács által adományozott díszokleveleken, emléklapokon, plaketteken és jelvényeken, a tanács által kiadott és Szeged történetével foglalkozó kiadványokon, a Szegedi Nemzeti Színház, az Idegenforgalmi Hivatal és a Szabadtéri Játékok Igazgatósága propaganda kiadványain, a városi tanács dísztermében, a tanácsi tisztviselők protokolláris célú levélpapírjain, továbbá a tanács elnöke által esetenként meghatározott helyeken és alkalmakkor. Egyébként a címer használatához vagy másának forgalomba hozatalához a városi tanács elnökének engedélye volt szükséges. Az erre irányuló kérelmet a vb titkársághoz lehetett benyújtani, amelyben a használat célját, helyét, módját is meg kellett jelölni. Nem volt engedélyezhető, ha a címerhasználat vagy a forgalomba hozatal a várost vagy a lakosság érzületét sértette. Ha az engedélyes a címer rajzát feltüntető tárgyat kereskedelmi forgalomban értékesítette, a címer használatáért díjfizetésre kötelezhették. Az engedély meghatározott időre szólt, de tartalmának megsértése esetén azt bármikor visszavonhatták. Szabálysértést követett el és 1000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal volt sújtható, aki a város címerét engedély nélkül alkalmazta, vagy forgalom céljából előállította (az előbb felsorolt esetek kivételével), valamint ha a használati engedély előírásait nem tartotta be, vagy a címert nem hiteles formában ábrázolta. 521 1974-ben ismét készült egy rendelet a címerről. Ebben részletezték annak heraldikai jellemzőit, majd nagyjából hasonló felsorolásban megismételték az engedély nélküli címerhasználat eseteit. Az egyéb lehetőségek szabályozásánál hozzátette a jogalkotó, hogy a tanács intézményei a címert csak a tanácselnök engedélyével használhatták, valamint hogy a tanácselnök nem tanácsi szerveknek is adhatott a címerhasználatra engedélyt. 522 2. A város zászlajáról szóló 1975. évi jogszabály ismertette annak pontos körülírását, a melléklete egyúttal tartalmazta a hiteles rajzát és méretarányait, mivel csak azok megtartásával volt használható. A városi zászló önmagában a Magyar Népköztársaság és a nemzetközi munkásmozgalom zászlaját nem helyettesítette. Az állami és a vörös zászlóval való együttes alkalmazásakor úgy kellett felvonni, hogy ezek jelentőségét ne csorbítsa, s a mérete azokénál nagyobb nem lehetett. A zászló használható 521 1/1970. sz. tanácsrendelet Szeged város címerének használatáról. Híradó, 1971. február 28. (1. szám) 7-8. 522 6/1974. sz. tanácsrendelet Szeged város címeréről. Közlöny, 1974. december 30. (4. szám) 3-4.
