Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

volt a tanács ülésein és a város életében jelentős helyi események alkalmával, a tanácsi szervek, vállalatok és intézmények ünnepségein és rendezvényein, a több település részvételével tartott rendezvényeken, Szeged más városokkal való bel- és külkapcsolataiban, valamint cserezászlóként és elismerésként is. Szabálysértést követett el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal volt sújtható, aki a város zászlajának előállítására vagy használatára vonatkozó előírásokat megszegte.

523 3. Szeged megyei város tanácsa nagyrabecsülésének elismeréseként „Szeged díszpolgára''' címet adományozhatott azon kimagasló érdemeket szerzett személyeknek, akik a város és a lakosság érdekében huzamos időn át példamutató eredményességgel munkálkodtak, politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos, közművelődési vagy egyéb téren kifejtett tevékenységükkel és alkotásaikkal elősegítették Szeged fejlődését, és hozzájárultak a város lakói anyagi és szellemi jólétének gyarapodásához. A tanács e kitüntető címmel adózhatott továbbá a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom „élenjáró harcosainak", a tudomány és a művészetek kimagasló képviselőinek, akik a szocialista, kommunista társadalmi rend fejlesztésében s a nemzetközi békeharcban érdemeket szereztek, és tevékenységük útján kapcsolatba kerültek Szegeddel. A cím adományázására szóló javaslatot a végrehajtó bizottság terjesztette elő, majd arról a tanács hozott döntést. Kitüntethető volt vele élő és elhunyt magyar és külföldi személy egyaránt; általában jelentős évfordulók, kiemelkedő események alkalmával volt szokás adományozni, amely díszoklevél átadásával történt meg. Az ekként díszpolgárrá avatott személy nevét a Díszpolgárok Könyvébe kellett bejegyezni. A megtiszteltetésen túl az adományozás jogosultságokkal is járt: a díszpolgár a tanácsüléseken tanácskozási joggal részt vehetett, tájékoztatást kérhetett a várospolitikáról, tanácsi delegációhoz csatlakozhatott külön határozat alapján, díjtalanul látogathatta a tanács művészeti és közművelődési létesítményeit, rendezvényeit, végül díjtalanul utazhatott a helyi tömegközlekedési eszközökön. Elhalálozása esetén díszsírhely illette meg. A cím viselése azonban kötelezett is, mivel az arra méltatlanná válótól az megvonható volt.

524 4. Szeged napja 1990 óta minden évben kiemelt nap, amely a történelmi folytonosság igazolására, valamint a város hírnevét és a szegedi lakosok lokálpatrióta tudatát erősítő események megrendezésének idejéül szolgál. A város napjául III. Károly 1719. május 21-én keltezett adomány levele nyomán május 21-ét jelölte ki a tanács, mivel Szeged szabad királyi városi jogállását e dokumentum erősítette meg, és ezen az okmányon szerepelt először a város címere is.

525 E jeles napról az utolsó tanácsrendeletek egyike szólt; ennek értelmében 1990-ben felvonták a város zászlaját, ünnepi tanácsülést rendeztek, díszpolgári címeket adományoztak, valamint meghívták Szeged testvérvárosainak képviselőit, továbbá kiállításokat és rendezvényeket szerveztek a lakosság részére.

526 A vonatkozó rendelet egyébként egységes szerkezetben tartalmazta a városi címerrel, zászlóval és díszpolgársággal összefüggő szabályokat is, amelyek 1/1975. sz. tanácsrendelet Szeged város zászlajáról. Közlöny, 1975. március 31. (1. szám) 3. 7/1974. sz. tanácsrendelet a díszpolgárságról. Közlöny, 1974. december 30. (4. szám) 5. BLAZOVICH LÁSZLÓ: Szeged rövid története. Dél-alföldi évszázadok, 21. Szeged, 2005. 74-78. 1/1990. (IV. 1.) sz. tanácsrendelet Szeged város jelképeiről. Közlöny, 1990. május 25. (2. szám)