Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE

az aprólékos ügyek intézésébe annyira kirívó, hogy még a Szabadtéri Játékok tisztelet­jegyeit is ők maguk osztják ki" — panaszkodott a valóságról Biczó. 505 A városi vb titkár, Dáni Sándor (1958-1961) szintén megerősítette, hogy a párt olyan ügyekben is intézkedett, amelyek teljes egészében a tanács feladatkörét képezték volna. „Van olyan hang a vb tagok között — folytatta Dáni —, hogy kár bizonyos na­pirendeket a vb ülésén tárgyalni, mert a pártbizottság már úgyis döntött az ügyekben. A pártbizottság pl. az útburkolat felbontásától kezdve a [színházi] műsorpolitika konkrét megszabásáig, a fakivágás engedélyezéséig mindenbe beleszól olyan mérték­ben, hogy elveszi a kezdeményezést a vb-től." Végül ő is hozzátette: a párt nagyon könnyen s gyakran használt súlyos jelzőket és kifejezéseket a tanácsi vezetőkkel össze­függésben, amelyek félelemérzést okoztak az egész tanácsi apparátusban. Ladányi Benedek elmondta, hogy a tanácsülésekre előre elhatározott „dolgokat" visznek, ame­lyek felett vita már nem lehetséges. Pusztainéról pedig megállapította, hogy nem sze­retett vitázni — csak pozícióból, éppen ezért mindenki félt tőle. A pártbizottság ipari osztályának vezetője nem egyszer ki is hangsúlyozta a tanács vezetői irányába: „Ti ad­dig lesztek itt, ameddig mi akarjuk!" 506 A vélemények és ellenvélemények meghallgatása után a vizsgálatot végző bizott­ság (brigád) — a konkrétan felvetett vitás kérdéseket is áttekintve — akként foglalt ál­lást, hogy a két végrehajtó bizottság közötti ütközések alapját a pártirányítás helytelen módszere okozta. E módszer bizalmatlanságból eredt, s magán viselte az egykori MDP munkastílusát azáltal, hogy egyértelmű kinyilatkoztatásaikat némely személyek úgy állítottak be, mintha azok a párt véleménye lettek volna. A konkrét ügyekbe törté­nő operatív beavatkozást a bizottság olyan gátló tényezőnek tekintette, amely megaka­dályozta a valódi testületi vezetés kialakulását és a kollektív vezetés erőteljesebb érvé­nyesülését. A pártbizottság által felvetett személyi torzsalkodások és intrikák okát is éppen a helytelen pártirányításban fedezte fel a vizsgáló bizottság, s kifejezetten állást foglalt a tanácsi vezetők személyéről is. Ebben Biczó György erélytelenségét és hatá­rozatlanságát abból fakadónak tekintették, hogy nem érezhetett maga mögött támaszt sem a pártbizottság, sem Ladányi Benedek elnökhelyettes oldaláról. Egyebekben vi­szont Biczót széles látókörű, magas fokú szakmai és politikai képzettséggel bíró gaz­dasági szakembernek találták, aki Szeged végrehajtó bizottságának vezetésére alkal­mas. Ladányiról azt elismerték, hogy számtalan kezdeményezéssel és lendületes ener­giával segítette a helyes várospolitika kialakítását, ennek ellenére sértett magatartása miatt célszerűbbnek találták egy másik munkakörbe való áthelyezését. A szintén sokak által bírált Dáni Sándorról a jelentés megállapította, hogy rossz az emberekhez való viszonya — erről minden fél egyöntetűen így nyilatkozott —, s e téren javulásra sem volt kilátás. 507 A kiküldött bizottság javaslataiban indítványozta, hogy a vb vezetés megszilárdí­tása érdekében a kollektív együttműködést „szinte teljesen lehetetlenné tevő" Ladányit más funkcióba, mi több: más városba kellene helyezni, mivel másként ő és barátai — Feljegyzés, 6-7. Feljegyzés, 8-9. Feljegyzés, 14-15., Jelentés, 5-6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom