Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

Az ügyek elintézésében e szerveknek törekedniük kellett a „szocialista törvényesség" megtartására, a gyors és szakszerű ügyintézésre, a bürokráciamenteségre, az állampolgárok jogainak megóvására és kötelességeik teljesítésének előmozdítására

400 (SZMSZ1984, 79-83. §). Érzékelhető, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek — és maguk a tanácsok is — szélesebb feladatköröket fogtak át és teljesítettek, mint elődeik a törvényhatósági rendszerben. Mindez az államberendezkedés centralizációs törekvéseiből következett. b) A kerületi hivatalok Szeged megyei város tanácsa a harmadik tanácstörvény 67. §-a alapján 1971. április 25-i hatállyal az első fokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátása érdekében, továbbá a megszüntetett kerületi tanácsokat helyettesítendő létrehozott három kerületi hivatalt. Ezek egyszemélyi vezetésű államigazgatási szervek voltak és önálló jogi személyiséggel bírtak. A végrehajtó bizottságnak közvetlenül alárendelten, annak irányításával működtek.

401 A hivatalok működésére, irányítására és kapcsolataira általában a szakigazgatási szervekre vonatkozó szabályok voltak az irányadók. Lényeges azonban kiemelni, hogy a kerületi hivatalok nem álltak kettős alárendeltségben: a vezetőik csak a városi tanácsnak és a városi végrehajtó bizottságnak tartoztak felelősséggel. A hivatalok önállóan rendelkeztek a részükre megállapított költségvetési előirányzatokkal, ennek keretében az elnökeik gyakorolták a költségvetési előirányzatokkal összefüggő kötelezettségvállalási és utalványozási jogköröket.

402 Az első kerületi hivatal működési területe Szeged I. kerületére és a Szegeddel egyesült Szőreg városrészre, a második kerületi hivatalé Szeged II. kerületére és a Szegeddel egyesült Algyő és Tápé városrészekre, a harmadik kerületi hivatalé pedig Szeged III. kerületére és a Szegeddel egyesült Gyálarét és Kiskundorozsma városrészekre terjedt ki.

403 A kerületi hivatalok is belső szervezeti egységekre, osztályokra tagolódtak a szakigazgatási feladatok típusai szerint. így működött bennük hivatalvezető (elnök és elnökhelyettes), titkárság, igazgatási osztály (általános igazgatás, anyakönyvezés, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmezésügyek), pénzügyi osztály (adóügyek és költségvetés), valamint műszaki osztály (építési és útügyi hatósági, továbbá kommunális feladatok).

404 400 Pl. 102/1975. sz. vb határozat az ügyfélfogadás rendjéről. Közlöny, 1975. július 1. (2. szám) 1516., 129/1976. sz. vb határozat az ügyfélfogadás szabályozásáról. Közlöny, 1976. augusztus 31. (4. szám) 15-17. 401 Ács ISTVÁN: A megyei városi kerületi hivatal. Ál 1971. március.^ (3. szám) 271-278., ZSUFFA ISTVÁN: A megyei városi kerületi hivatalok munkájának továbbfejlesztése. Ál 1978. december. (12. szám) 1010-1022. 402 A kerületi hivatalok szervezeti és működési szabályzata csaknem azonos volt. Ehelyütt az I. Kerületi Hivatal szabályzata alapján mutatjuk be a működésüket. Ezt a tanács a végrehajtó bizottság 77/1971. sz. vb határozatával állapította meg. A továbbiakban: SZMSZ KH. 403 1/1973. sz

. tanácsrendelet a Tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról. Közlöny, 1973. április 30. (1-2. szám) 5. Lásd a 3. §-t! 404 SZMSZ KH, I. fejezet, II. pont.