Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
aránya a községben. 53 Míg a XIX. század első felében az egész környéken rohamos elszegényedés zajlott le, addig Eleken 1828-ban sem terjedt túl a zsellérek részesedése a 16%-on. 54 Az elekiek a kiváló gabona- és kukoricatermesztés mellett a környéken bérelt pusztákon jelentős marhatartással foglalkoztak. Kiemelkedően magas volt a lóállományuk is. A XIX. század közepére nagyarányú sertéshízlalás bontakozott ki a községben, elsősorban nem is saját nevelésű, hanem a szomszédos területekről beszerzett sovány sertésekkel. 55 Már 1806-ban nevezetes káposztatermesztők voltak, ők látták el a környéket is káposztával. Elek mezővárosi-parasztpolgári vonásokat mutató fejlődését nagyban elősegítette, hogy 1843-ban a földesúr Wenckheim-család és a község jobbágyai közötti megegyezés alapján megtörtént az úri és a parasztföld elkülönítése, a határ rendezése. Ugyanabban az időben az eleki zsellérség zöme Almáskamarásra távozott. 56 így különösen kedvező birtokmegoszlás és paraszti gazdálkodási lehetőség alakult ki, amely több mint félszázadon át éreztette pozitív hatását. Több ok — többek között az előnytelen közlekedési fekvés — miatt bizonyos mértékig megmaradt Elek elzártsága, s Almáskamarással együtt megmaradt az egyértelmű agrár-jellege is, amely a nemzetiségi kultúra továbbélését biztosította. 57 A Németgyulát megalapító telepesek — mint láttuk — már kezdetben is hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint az elekiek. Először a különállásukat, nemzetiségi életüket stabilizáló tényezőket kell számba vennünk. Legfontosabb összetevőként azt, hogy kivételesen — nem a gyakorlati szükségletből kiindulva — közigazgatási önállóságot kaptak. Ezt az önállóságot a zárt telepítés (sziget) 58 és a vármegye által is megkívánt merev elzárkózás 59 még inkább tartósította. Az első évtizedekben a szokásjog, az úrbéri rendezés (1772) után az urbárium előírásai szerint minden esztendőben november 1-én megtörtént a németgyulai bíró (főbíró), a törvénybíró és az esküdtek megválasztása, 60 ugyanúgy, mint más városokban, községekben. 1816-ban elkezdték a németgyulai városháza építését. Addig az iskolában működött az elöljáróság. 61 A németgyulai lakosság különállását biztosította a letelepítéskor használatba kapott úrbéres föld elkülönítése is a magyargyulaiakétól. 62 Az évenkénti taksás megállapodás szerint fizető németek 63 a szabad foglalás, majd az újraosztásos földközösség keretében az úrbérrendezésig zavartalanul használták a Harruckerntől kapott földet. 64 A felsorolt, kedvező viszonyokkal szemben az első esztendőktől fogva a nemzetiségi különállás teljes megvalósulását akadályozó és egymással összefüggő tényezők 53 OL P 418 Károlyi család levéltára. Harruckern család: 1797. évi osztály. (BML Mikrofilmtár is.) 54 OL Kamarai levéltár. 1828. évi országos összeírás. Elek. (BML Mikrofilmtár is.) 55 FÉNYESE. 1839. 467., 1851. I. 301. 56 SKOLKA A. 1806. 303. 57 CSEPREGI I. é. n. 58 PETIK A. 1784. 21. 39 SZABÓI. 1941. 176. 60 KOMÁROMY M. 1834. 68-69, 77-78., SCHERER F. 1938. I. 346, 349. BML Németgyula tanácsülési jegyzőkönyve 1834. nov. 1., 1835. nov. 1., 1836. nov. 1. stb. 61 KOMÁROMY M. 1834. 78. 62 KARÁCSONYI! 1896. II. 155. 63 IMPLOM J. 1971. 84-86. 64 BML Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1954/1836. SCHERER F. 1938. I. 379-380.
